A Himalája folyó vízgyűjtő területe nagyon termékeny, míg a félszigeti vízgyűjtő nem sok termékeny. A cikkkivonat segíthet abban, hogy megértsük a különbséget a Himalája és a félsziget között.
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | Himalája folyók | Peninsular Rivers |
|---|---|---|
| Jelentés | A Himalája folyók a folyók, amelyek Himalája tartományokból és az év folyamából származnak. | A Peninsular Rivers magában foglalja azokat a folyókat, amelyek a Nyugat-Ghatokból származnak, és csak egy adott időszakban fogadnak vizet. |
| Természet | Örök | Nem évelő |
| Forma | Delta | Egyes folyók delta képződnek, míg mások torkolatánál |
| Alak | kanyargó | Egyenes |
| Rocks | Az ágynemű puha, üledékes és könnyen erodálható | Az ágyak sziklái kemények, ellenállóak és nem könnyen erodálhatók |
| Fed | Havas eső | Eső |
| Vízgyűjtőmedence | Nagy | Kicsi |
| öntöz | Észak-Alföld | Deccan Plateau |
| Völgy | V-alakú völgy alakul ki | U alakú völgy alakul ki |
A Himalája folyók meghatározása
A Himalájai-folyókat úgy írják le, mint a Himalája hegységéből származó folyókat, amelyek vizet kapnak az esőtől és az olvadt hótól a gleccserektől. Az Indus, a Ganga és a Brahmaputra a három fontos Himalája folyó. Ezek segítik az öntözést és a száraz területek és gazdaságok termesztését egész évben.
A Himalájai-folyók hosszú származásúak a származási helyüktől a tengerig. Nagy mennyiségű homokot és iszapot hordoznak, mivel a felső pályákban kimerítő eróziós aktivitásuk van. Továbbá a közép- és az alsó pályákon kanyargós és holtágú tavakat képeznek.
Himalájai folyók nagy deltákat alkotnak. A Sundarban delta a Ganga és a Brahmaputra által alkotott legnagyobb delta.
A félszigeti folyók meghatározása
A félszigeti folyók a szezonális folyók, mivel áramlása elsősorban az esőzésekre támaszkodik. Ezek a folyók a száraz időszakban is csökkentik a víz áramlását, még akkor is, ha hosszúak. Rövid és sekély pályák jellemzik.
A félsziget folyói a nyugati ghatokból származnak, kelet felé haladnak és a bengáli-öbölbe kerülnek. Ez magában foglalja azokat a folyókat, mint a Mahanadi, a Godavari, a Krishna és a Cauveri stb. Azonban a Narmada és a Tapi a két folyó, amelyeknek a középpontja a központi felvidék, és nyugat felé haladnak, és torkolatokat készítenek. A torkolatok semmi más, mint kis delták.
Kulcsfontosságú különbségek a Himalája és a félsziget között
Az alábbi pontok tisztázzák a Himalája és a félsziget közötti különbségeket:
- A Himalája folyók a Himalája hegységének északi részéből származó víztestek. Másrészt a Peninsular Rivers magában foglalja azokat a vízfolyásokat, amelyek a Nyugat-Ghatoktól vagy a Közép-Felföldektől származnak.
- A himalájai folyók évelőek, azaz egész évben vízzel rendelkeznek. A félsziget folyók szezonálisak, abban az értelemben, hogy csak egy bizonyos időszakban vizet tartalmaznak.
- A nagy deltákat Himalája folyók alkotják. A másik szélsőségen néhány félsziget, például a Mahanadi, a Godavari, a Krishna és a Cauveri alkotnak deltákat, míg a Narmada és a Tapi formák torkolatok.
- Míg a himalájai folyók íveket képeznek, a félszigeti folyók esetében hiányzik a kanyarulat.
- A himalájai folyók aljánál puha, üledékes és könnyen erodálható. Ezzel ellentétben a félsziget folyók kemény, ellenálló és nem könnyen erodálhatók.
- A himalájai folyók hóból és esőből vizet kapnak, míg a félszigeti folyók csak esővel táplálkoznak.
- A Himalája folyók vízelvezető medencéje viszonylag nagyobb, mint a félsziget folyók.
- A Himalája folyójai segítenek az északi síkságok öntözésében. Ezzel ellentétben, a félszigeti folyók öntözik a Deccan Plateau-t.
- A himalájai folyók V-alakú völgyet alkotnak, míg a félsziget vízfolyása U-alakú völgyet képez
Következtetés
A Himalájai folyó rendszer csatorna- és völgyhossza nagyobb a Peninsular River rendszerhez képest. Himalájai folyók esetében a föld alatti források is vizet adnak hozzá, de félszigeten a kemény litológia következtében a felszín alatti vizek nem kerülnek a folyóba.
