Technikailag a részvényjogosultság olyan eszköz, amely azt jelenti, hogy az instrumentum birtokosa jogosult a benne említett részvényekre. Ez egy hordozói dokumentum, amelyet egyszerű szállítással lehet átvinni.
Sokan úgy vélik, hogy ezek a két dokumentum egy és ugyanaz, ami nem igaz, van egy apró különbség a részvényigazolás és a részvényjogosultság között, amelyet ebben a cikkben tárgyaltunk.
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | Részvénybizonylat | Részvénytulajdon |
|---|---|---|
| Jelentés | A részvénytulajdonosnak a meghatározott számú részvényre való birtoklását jelző jogi dokumentum részvény-igazolásként ismert. | A dokumentumot, amely jelzi, hogy a részvényjogosult jogosultja a meghatározott számú részvényre jogosult, részvénytörvény. |
| Kötelező | Igen | Nem |
| Által kiadott | Valamennyi részvénytársaság nyilvános vagy magánszférától függetlenül. | Csak a részvénytársaságok jogosultak részvényt kibocsátani. |
| Tárgyalható eszköz | Nem | Igen |
| Átutalás | A részvényigazolás átadása érvényes átutalási okirat végrehajtásával történhet. | A törzsrészvény átruházása egyszerű kézbesítéssel történhet. |
| Eredeti kiadás | Igen | Nem |
| Kifizetett összeg | Teljes vagy részlegesen befizetett részesedés ellenében kibocsátott. | Kizárólag a teljes mértékben befizetett részvények ellenében kerül kiadásra |
| A központi kormány jóváhagyása | Egyáltalán nem szükséges | A Központi Kormány előzetes jóváhagyása szükséges a Részvények kibocsátásához. |
| Időhorizont a kiadáshoz | A részvények elosztásától számított 3 hónapon belül. | Nincs előírt határidő. |
| Az alapszabály rendelkezése | Nem szükséges | Kívánt |
A részvénytanúsítvány meghatározása
A részvényigazolás írásos eszköz, amely a benne szereplő részvények számának tulajdonjogának jogi bizonyítéka. Minden részvénytársaságnak, függetlenül attól, hogy köz- vagy magánszféra van-e, a részvényigazolást a részvényeseknek ki kell adnia, kivéve abban az esetben, ha a részvényeket dematerializációs rendszerben tartják. A megosztási tanúsítvány benne a következő adatokat tartalmazza:
- Cégnév
- Kiadás dátuma
- A tag részletei
- Megtartott részvények
- Névleges érték
- Fizetett érték
- Határozott szám.
A részvényigazolást a társaság a részvények kiosztásától számított 3 hónapon belül bocsátja ki, amely a társaság közös pecsétje alatt kerül kibocsátásra. Általában a részvénytulajdonos tulajdonosa a társaság tagja.
A részvényjogosultság meghatározása
A részvénytulajdon egy átruházható eszköz, amelyet a részvénytársaság csak a teljes mértékben befizetett részvények ellenében bocsát ki. Ezt a címet úgy is nevezik, hogy a részvénytulajdonos jogosult a benne említett részvények számára. A társaság nem kötelezi a részvényjogosultságok kibocsátását. Habár, ha a nyilvános társaság részvényjogosultságokat kíván kibocsátani, akkor a központi kormányzat (CG) korábbi jóváhagyása szükséges, melynek mellett a részvénytulajdon kibocsátását a társaság alapszabályában engedélyezni kell.
A részvénytulajdonos csak akkor jogosult a részvénytulajdonra, ha lemond a részvénytulajdonról, és megfizeti a részvényigazolás kiadásáért szükséges díjat. Ezt követően a társaság törli a szavatosságot, és új részvényigazolást bocsát ki neki, valamint a társaság a társaság tagjaként adja meg a nevét a tagok nyilvántartásába, amely után a társaság tagja lesz.
Általában véve a részvénytulajdonos nem tagja a társaságnak, de ha a társaság alapszabálya ezt biztosítja, akkor a tulajdonos a társaság tagja.
A részvénytanúsítvány és a részvénytulajdon közötti kulcsfontosságú különbségek
A részvényigazolás és a részvényjogosultság közötti főbb különbségek a következők:
- A részvényigazolás az a bizonyíték, amely igazolja a részvények birtoklását. A részvénytulajdon a tulajdonosi okmány, amely kimondja, hogy az eszköz tulajdonosa jogosult a részvényekre.
- A részvény-igazolás kibocsátása minden részvénytársaságra kötelező, de a részvényjogosultság kibocsátása nem kötelező minden vállalat esetében.
- A részvények esetében a részvények kibocsátására kerül sor, függetlenül attól, hogy a részvényeket teljes mértékben befizették vagy részben kifizették. Ezzel ellentétben, a részvénytranzakciót csak a teljes mértékben befizetett részvények ellenében adják ki.
- A részvényigazolást mind állami, mind magánvállalatok bocsáthatják ki, míg a részvénytulajdon csak a részvénytársaság.
- A részvény-igazolás a részvények felosztásától számított 3 hónapon belül kerül kibocsátásra, de a részvénytörvény kibocsátására a Társasági törvény nem rendelkezik.
- A részvényigazolás nem forgatható eszköz. A részvényjoggal ellentétben egy forgatható eszköz.
- A részvényjogosultság kiadásához kötelező a központi kormányzat előzetes jóváhagyása. Másrészt a részvényigazolás nem igényel ilyen típusú jóváhagyást.
- A részvény-igazolás eredetileg kibocsátásra kerülhet, de a részvénytulajdon nem lehet eredetileg kibocsátani.
Következtetés
A kettőről folytatott részletes megbeszélés után elmondható, hogy a részvény-igazolás fontosabb dokumentum, mint a részvényjogosultság, mivel a tagok tulajdonjogát jelzi a társaság részvényeinek számában, de a részvénytárgy csak a a társaság részvényeire.
