A belélegzés az oxigént tartalmazó levegő bejuttatásának folyamata, míg a kilégzés során a gazdag szén-dioxid tartalmú anyag kerül ki. Ez a légzés alapvető folyamata. Itt egy lélegzet magában foglalja a teljes belélegzést és kilégzést.
Tehát a légzés mértéke személyenként és a tevékenységek különböző fajtáinál változik. Noha egy felnőtt légzési sebessége átlagban percenként 15-18-szor, azonban nehéz gyakorlatok, futás vagy gyors járás esetén percenként akár 25-szeresére is emelkedhet.
Nagyon sok a zavar a légzés és a légzés között, tehát egyszerűen érthető azzal, hogy a légzés magában foglalja a tüdőből származó gázok, például oxigén és szén-dioxid cseréjét különböző légzőszervek segítségével.
Míg a légzés egy teljes biokémiai folyamat, ahol az organizmusok sejtjei energiát nyernek az oxigén és a glükóz kombinálásával, amelynek eredményeként szén-dioxid, ATP (adenozin-trifoszfát) és víz távozik.
Mivel ez a cikk a légzési folyamatokra összpontosít, amelyek a belélegzés és a kilégzés. Ezért a rövid leírással megvizsgáljuk a kettő közötti alapvető különbséget.
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | Belélegzés | gőzölgés |
|---|---|---|
| Jelentés | Az inhaláció a levegőnek a tüdőbe történő bejutásának folyamata. | A kilégzés a levegő kiürítésének a folyamata. |
| A folyamat típusa | Az inhaláció aktív folyamat. | A kilégzés passzív folyamat. |
| A membrán szerepe | A belélegzés során összehúzódnak, és lefelé laposodnak. | A kilégzés során ellazulnak, és felfelé haladva kupola alakúvá válnak. |
| Az interkostális izmok szerepe | A belső interkostális izmok ellazulnak, a külső parti izmok pedig összehúzódnak. | A belső interkostális izmok összehúzódnak és a külső interkostális izmok ellazulnak. |
| A tüdő térfogata | Az inhaláció során növekszik, azaz felfújódik. | A kilégzés során csökken, azt jelenti, hogy leereszkedik. |
| A mellkasüreg mérete | Növekszik. | Csökken. |
| Ennek eredménye | Az oxigénben gazdag levegő kerül a vérbe. | A széndioxid kiürül. |
| Az interkostális izmok hatása | Az interkostális izmok hatására a bordák felfelé és kifelé mozognak. | Az interkostális izmok hatására a bordák lefelé mozognak. |
| A levegő összetétele | A belélegzett levegő oxigén és nitrogén keverék. | A kilégzett levegő szén-dioxid és nitrogén keverék. |
| Levegő nyomás | A légnyomás csökkenése (a légköri nyomás alatt). | Növekszik a légnyomás. |
A belégzés meghatározása
Más néven 'belégzés '. Amikor belélegezzük vagy az orrlyukakon keresztül belélegezzük, az az orrüregben halad át, ahonnan az oxigénben gazdag levegő a szélcsőn keresztül jut a tüdőhöz.
A mellkasüregben lévő tüdőket a bordák veszik körül, amelyek a ketrechez hasonló szerkezetet alkotják, úgynevezett bordákkal, és egy nagy izomréteggel, membrán néven ismertek, amely az üreg alján fekszik.
Amikor az oxigénben gazdag levegő ide ér, a membrán összehúzódik vagy meghúzódik, és lefelé mozog. A mellkas ürege növekszik, a tüdő kibővül.
A mellkasüreg megnövekszik a bordák közötti interkostális izmok miatt. Ez segíti a bordák összehúzódását és húzását mind kifelé, mind felfelé.
Amint a tüdő kiszélesedik, az orr vagy a száj átjut a levegőbe. Ez a levegő lefelé halad a szélcsőn és a tüdőbe. A levegő minden bizonnyal eléri az alveolusokat, miután átjutott a hörgőkön .
A levegő az alveolák vékony falain keresztül jut a közeli kapillárisokhoz (erek). Ez a levegő (oxigén) a vérből a légüregből a hemoglobin nevű protein segítségével mozog.
Ezzel egyidejűleg a szén-dioxid a kapillárisokról a légzsákokra is elmozdul. A gáz a tüdő artérián keresztül mozog a szív jobb oldaláról a véráramba. Ez az oxigénben gazdag vér a kapillárisok hálózatán keresztül továbbjut a tüdő erekbe .
A tüdővénás szerepe az, hogy oxigénben gazdag vért szállítson a szív bal oldalára. A szív ezen oldala pumpálja a vért a test többi részébe. Onnan a vér bejut a környező szövetekbe.
A kilégzés meghatározása
Más néven ' Breathing Out ' néven is ismert. A folyamat ellentétes a belélegzéssel. Ebben a membrán meglazul, és felfelé mozog a mellkasüregbe. Még a bordák közötti interkostális izmok is ellazulnak, ami csökkenti a mellkasüreg területét.
Fokozatosan csökken a mellkas területe, és a szén-dioxidban gazdag levegőt kényszerítik ki a tüdőből és a szélcsőből, végül pedig az orrból.
Főbb különbségek a belégzés és a kilégzés között
Bár fentebb a légzés folyamatát tárgyaljuk, az alábbiakban bemutatjuk a legfontosabb különbségeket a belégzés és a kilégzés között:
- Az inhaláció a levegőnek a tüdőbe történő bejutásának folyamata, míg a kilégzés a levegőnek a tüdőből történő kiürítésének folyamata.
- Az inhaláció aktív folyamat, bár a kilégzés passzív folyamat .
- A membrán az inhaláció során összehúzódik, és lefelé haladva ellapul, miközben a kilégzés során ellazulnak, és felfelé haladva kupola alakúvá válnak.
- Az interkostális izmok ellazulnak, a külső parti izmok összehúzódnak az inhalációs folyamatban, míg a kilégzési folyamat során a belső interkostális izmok összehúzódnak és a külső interkostális izmok ellazulnak.
- Az inhalálás során a tüdő térfogata növekszik, ez azt jelenti, hogy felfújódik, és a kilégzés során csökken, leereszkedve.
- A mellkas üregének mérete növekszik a belélegzés során, és a kilégzés során csökken.
- A belélegzés során az oxigénben gazdag levegő kerül a vérbe, de a szén-dioxidot a kilégzés során kiszorítják a vérből.
- Az interkostális izmok hatására a bordák felfelé és kifelé mozognak belégzés közben, míg a kilégzéskor a bordák lefelé mozognak.
- A belélegzett levegő összetétele oxigén és nitrogén keverék, míg a kilégzett levegő összetétele szén-dioxid és nitrogén keverék.
- A belélegzés csökkenti a légnyomást (a légköri nyomás alatt). Kilégzéskor megnő a légnyomás.
Következtetés
Egyszerűen azt mondhatjuk, hogy az adás-vétel folyamatot légzésnek hívják. Ebben a folyamatban a légzés közben oxigénben gazdag levegőt veszünk a légkörből, és a szén-dioxidot adjuk vissza a légkörbe. Ezt a levegőt (szén-dioxidot) a növény napközben használja fel a fotoszintézis folyamatában. Ezért a ciklus folyamatosan folytatódik, ami minden élőlény számára rendkívül fontos.
