A megélhetés és a kereskedelmi gazdálkodás közötti különbség

2019

A mezőgazdaság az egész világon gyakorolt foglalkozás, azaz sok ember van ebben a világban, akik megélhetést szereznek a növények, zöldségek, gyümölcsök, virágok és szarvasmarha-tenyésztés révén. A földrajzi feltételek, a technológia szintje, a termelés iránti kereslet és a szükséges munkavállalók alapján a gazdálkodásnak két fő osztályozása van, azaz a megélhetési gazdálkodás és a kereskedelmi gazdálkodás. A megélhetési gazdálkodásban a mezőgazdasági termelő a helyi fogyasztásra szánt növények termelésében vesz részt.

A kereskedelmi célú gazdálkodás, ahogyan ez a névből kiderül, egy olyan mezőgazdasági gyakorlat, amelyben a mezőgazdasági termelő és más munkák kereskedelmi célokra vesznek részt a növények előállításában. Ez a cikk a megélhetés és a kereskedelmi gazdálkodás közötti különbség megvilágítására tett kísérleteket tartalmazza.

Összehasonlító táblázat

Az összehasonlítás alapja	Önellátó gazdálkodás	Kereskedelmi gazdálkodás
Jelentés	A gazdálkodási gyakorlat, amelyben a növényeket személyes fogyasztásra szánták, megélhetési gazdálkodásnak nevezik.	A gazdálkodási gyakorlatot, amelyben a gazdálkodó kereskedelem céljából növények termesztik, kereskedelmi gazdálkodásnak nevezik.
Természet	Munkaigényes	Tőkeigényes
Terület	Kis területen gyakorolják.	Nagy területen gyakorolják.
Termelékenység	A trágya használatával fokozódik.	A modern bemenetek nagyobb dózisai növelik.
Növények termesztése	Élelmiszer gabona, gyümölcs és zöldség	Készpénz és gabonafélék
Az öntözés módszere	Ez a monszuntól függ.	Modern öntözési módszereket használ.
megművelés	Hagyományos módszereket alkalmaznak.	Gépeket használnak.

A megélhetési gazdálkodás meghatározása

A mezőgazdaság típusát, ahol a növénytermesztést és az állattenyésztést végzik, a gazdálkodó és családja igényeinek kielégítése érdekében, megélhetési gazdálkodásnak nevezik. Az iparosodás előtt sok olyan ember van, aki függ a megélhetési gazdálkodástól, hogy megfeleljen az igényeinek.

Ebben a gazdálkodásban kevésbé használják a modern mezőgazdasági technikákat és módszereket, a gazdaság mérete kicsi és kézi munkák, amelyek a gazdák családtagjai lehetnek, segíthetnek a növénytermesztés folyamatában. A termelt termelést elsősorban a helyi fogyasztásra használják fel, kevés a kereskedelem többlete. A keletkező többletet (ha van) a közeli piacokon értékesítik. A növénytermesztés döntése a családnak az elkövetkező időben és a piaci áron alapuló szükségletein alapul.

A kereskedelmi gazdálkodás meghatározása

Kereskedelmi gazdálkodás, vagy egyébként agrárvállalkozásnak nevezett gazdálkodási módszer, amelyben a növények termesztésre kerülnek, és a szarvasmarhákat a termék piacon történő értékesítése céljából tenyésztik, hogy pénzt szerezzenek.

Az ilyen típusú mezőgazdaságban hatalmas mennyiségű tőkét fektetnek be, és a növények nagy mennyiségben növekszik hatalmas gazdaságokban, modern technológiák, gépek, öntözési módszerek és vegyi műtrágyák alkalmazásával. A kereskedelmi gazdálkodás alapvető jellemzője, hogy a modern termelés nagy dózisát a nagyobb termelékenység érdekében használják, mint például a magas hozamú fajták, műtrágyák, rovarirtók, peszticidek, weedicidek stb.

A kereskedelmi gazdálkodásban elsősorban a nagy keresletű növények termelnek, azaz olyan növényeket, amelyeket más országokba exportálnak, vagy amelyeket iparági nyersanyagként használnak. Továbbá a gazdálkodás kereskedelmi forgalmazásának mértéke régiónként eltérő.

A megélhetés és a kereskedelmi gazdálkodás közötti különbségek

A megélhetés és a kereskedelmi gazdálkodás közötti különbség a következő helyszíneken alapulhat:

A megélhetési gazdálkodás olyan gazdálkodási rendszer, amelynek célja, hogy olyan sok terményt termeljen, amely megfelel a gazdálkodó és családja összes vagy szinte minden igényének, és kevés vagy nincs túlzott mennyiségű termék forgalmazásra. A kereskedelmi gazdálkodás az a gazdálkodási módszer, amelyben a növénytermesztést és a szarvasmarha-tenyésztést a piacon történő értékesítés céljából szánják.
A megélhetési gazdálkodásban a magas munkaerő-ráfordítás miatt munkaigényes technika. Éppen ellenkezőleg, a kereskedelmi gazdálkodásban hatalmas tőkebefektetésre van szükség, ezért ez egy tőkeigényes technika.
A létfenntartás csak kis területen történik. A kereskedelmi gazdálkodás végrehajtásához nagy területre van szükség.
A termelékenység növelése érdekében a trágya a talajba kerül, a megélhetési gazdálkodásban. Ezzel ellentétben a kereskedelmi gazdálkodásban a növények terméshozamát növelhetik a modern adagok nagy dózisai, azaz a magas hozamú fajták, műtrágyák, rovarirtók, peszticidek stb.
A megélhetési gazdálkodásban elsősorban élelmiszer-gabonafélék, mint a búza és a rizs, a gyümölcsök és a zöldségek nőnek. Ezzel szemben a kereskedelmi gazdálkodásban főként a pénztermesztést és a gabonaféléket termesztik.
Míg a megélhetési gazdálkodás nagymértékben függ a monszun és az öntözés egyszerű módszereitől, a kereskedelmi gazdálkodás modern öntözési módszereken alapul, mint például a felszíni öntözés, csepegtető rendszer, sprinkler stb.
A megélhetési gazdálkodásban hagyományos termesztési módszereket alkalmaznak, míg a gépeket a földtermesztés, a kereskedelmi gazdálkodás céljára használják.

Következtetés

Általánosságban elmondható, hogy a világ minden országának társadalmi-gazdasági fejlődése főként a mezőgazdaságtól függ, mivel ez sokak számára megélhetési forrást jelent, valamint növeli az ország bruttó hazai termékét (GDP). Sőt, minél nagyobb a mezőgazdaság növekedése egy országban, annál nagyobb a kereskedelem és az ipar.

A megélhetés és a kereskedelmi gazdálkodás a gazdálkodási gyakorlat két típusa. A megélhetési mezőgazdaságot a gazdálkodó végzi a saját és a vele függő személy túléléséhez. Éppen ellenkezőleg, a kereskedelmi mezőgazdaság nem más, mint egy mezőgazdasági vállalkozás, ahol a növényeket kereskedelmi célokra termesztik.