A pontosság a megfelelőség mértékét jelzi, míg a pontosság a reprodukálhatóság mértékét jelzi.
A mérések meghozatalának időpontjában ezeket a két tényezőt mindig figyelembe veszik, mivel ezek rendkívül fontosak a különböző területeken, mint például a tudomány, a statisztika, a kutatás és a tervezés. Tehát vessünk egy pillantást a pontosság és a pontosság közötti különbségre.
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | Pontosság | Pontosság |
|---|---|---|
| Jelentés | A pontosság a tényleges mérés és az abszolút mérés közötti megegyezés szintjét jelenti. | A pontosság azt a változási szintet jelenti, amely ugyanazon tényező több mérésének értékében rejlik. |
| jelentése | Milyen szoros az eredmény a standard értékkel? | Milyen közel állnak egymáshoz az eredmények? |
| Fokozat | Megfelelőségi fok | A reprodukálhatóság mértéke |
| Tényező | Egyszeri tényező | Több tényező |
| Mérés a | Statisztikai torzítás | Statisztikai változékonyság |
| Érintett | Szisztematikus hiba | Véletlen hiba |
A pontosság meghatározása
A „pontosság” kifejezés azt jelenti, hogy mennyire felel meg a szabványos mérésnek, vagyis milyen mértékben közel van a tényleges mérés a standardhoz, azaz a bika szeméhez. Az abszolút értékhez viszonyítva egyidejűleg méri az eredmény helyességét és közelségét.
Ezért minél közelebb van a mérés, annál nagyobb a pontosság. Ez főleg az út függvénye; adatokat gyűjtenek.
A pontosság meghatározása
A pontosság a mérések egységességét vagy ismételhetőségét jelenti. Az eredmények megszerzéséhez a kiválóság mértéke, a művelet végrehajtása vagy a technikák használatosak. Meghatározza, hogy az eredmények mennyire közel állnak egymáshoz, azaz amikor a méréseket összevontuk.
Ezért minél nagyobb a pontosság, annál kisebb a mérések közötti eltérés. Például: A pontosság az, amikor ugyanazt a helyet újra és újra megütik, ami nem feltétlenül a helyes hely.
A pontosság és a pontosság közötti különbségek
A pontosság és a pontosság közötti különbség egyértelműen az alábbi okokból vonható le:
- A tényleges mérés és az abszolút mérés közötti megegyezés szintjét pontosságnak nevezzük. Az azonos tényező több mérésének értékében rejlő variációs szintet pontosságnak nevezzük
- A pontosság a mérés közeledését mutatja a tényleges méréssel. Másrészről, a pontosság az egyéni mérés közelességét mutatja a többiekkel.
- A pontosság a megfelelőség mértéke, azaz a mérés mértéke az abszolút értékhez képest. Másrészt a pontosság a reprodukálhatóság mértéke, ami magyarázza a mérések következetességét.
- A pontosság egyetlen tényezőn alapul, míg a pontosság több tényezőn alapul.
- A pontosság a statisztikai torzítás mértéke, míg a pontosság a statisztikai variabilitás mértéke.
- A pontosság a szisztematikus hibákra, vagyis a műszerben fellépő probléma okozta hibákra összpontosít. Ezzel szemben a pontosság véletlenszerű hibával foglalkozik, amely időről időre felismerhető mintázattal nem bír.
Következtetés
Tehát, ha a tényleges mérés pontossága és pontossága magas, akkor az eredmény hibamentes lenne. Ha a tényleges mérés pontos, de pontatlan, akkor az eredmény nem ért egyet a várható értékkel. Ha a tényleges eredmény pontos, de pontatlan, akkor a mérésekben nagy különbségek vannak. Végül, ha a tényleges mérés sem pontos, sem pontos, akkor az eredmény ugyanakkor nem lenne helyes és pontos.
