Mi a különbség az atomok és a molekulák között, ez az alapkérdés, amely minden kémiai hallgató tudatában merül fel. Gyakran nehezen tudják megérteni őket, mivel mindkét kettő egy kis azonosítható egység.
Összehasonlító táblázat
Az összehasonlítás alapja | Atom | Molekula |
---|---|---|
Jelentés | Egy kémiai elem apró részecskéjét, amely függetlenül létezik vagy nem létezik, atomnak nevezzük. | A molekulák a kötés által együtt tárolt atomok halmazára utalnak, jelezve a vegyület legkisebb egységét. |
Létezés | Szabad állapotban létezhet, vagy nem létezik. | Szabad állapotban van. |
Tartalmazza | Nucleus és elektronok. | Két vagy több, azonos vagy különböző atom, amelyek kémiailag kötődnek. |
Alak | Gömbölyű | Lineáris, szögletes és háromszög alakú |
Láthatóság | Sem szemmel, sem nagyító mikroszkóppal nem látható. | Nem látható meztelen szemmel, de látható nagyító mikroszkóp segítségével. |
Reakcióképesség | Nagyon reaktív, bizonyos kivételektől függően | Összehasonlítóan kevésbé reaktív. |
Kötvény | Nukleáris kötés | Kovalens kötés |
Atom meghatározása
A kémia „atomja” kifejezés a szokásos anyag elemi egységét jelenti, amely szabad állapotban létezik és minden kémiai tulajdonságot tartalmaz. Ez egy végtelen részecske, amely egyértelműen azonosítja a kémiai elemet. Pozitívan töltött magból áll, és negatívan töltött elektronok veszik körül.
A mag protonokból és neutronokból áll, amelyek egy atom közepén csoportosulnak. Ezeknek a protonoknak és a neutronoknak szinte azonos tömegük van, de a töltésük változó, azaz az előbbi pozitív töltést hordoz, míg az utóbbiak nem töltik be az elektromos töltést. Az atomban lévő pozitív töltés egyenértékű a negatív töltéssel. Így elektromosan semleges. Emellett a protonok és a neutronok alkotórészekből, azaz kvarkokból és gluonokból állnak.
Példa : H, He, Li, O, N
A molekula meghatározása
A molekula kis anyagegység, amely szabad állapotban létezik és az anyag kémiai tulajdonságait képviseli.
Ha két vagy több atom nagyon közel van egymáshoz, úgy, hogy az atomok elektronjai kölcsönhatásba léphetnek egymással, ami az atomok közötti vonzódáshoz vezet, amelyet kémiai kötésnek neveznek. A kémiai kötés az atomok közötti elektronok cseréjének eredményeképpen történik, kifejezetten kovalens kötésként ismert. Tehát, ha két vagy több atom egy egységként van csoportosítva, kovalens kötés segítségével molekulát képez.
Ha egy vagy több azonos atom létezik egységként, függetlenül, akkor egy elem molekulaként ismert, de ha két vagy több különböző elemet csoportosítanak egy meghatározott arányban, tömegben, hogy létrehozzanak egy szabadon létező egységet, akkor egy vegyület molekulájának nevezzük.
Példa : H20, CO 2, NO 2, CH 4
Az Atom és a molekula közötti különbségek
Az atom és a molekula közötti különbség egyértelműen az alábbi okokból vonható le:
- Atom az elem azon legkisebb egysége, amely függetlenül létezik vagy nem létezik. Másrészt a molekula magában foglalja a kötés által együtt tárolt atomok halmazát, jelezve a vegyület legkisebb egységét.
- Az atomok lehetnek vagy nem léteznek a szabad állapotban, de a molekulák a szabad állapotban léteznek.
- Az atomok magukban foglalják a magokat (amelyek protont és neutronokat tartalmaznak) és az elektronokat. Ezzel szemben a molekula két vagy több, azonos vagy különböző atomból áll, vegyileg kombinálva.
- Egy atom alakja gömb alakú, míg a molekulák lehetnek lineárisak, szögletesek vagy téglalap alakúak.
- Az atomok erősen reaktívak, azaz a kémiai reakcióban szubatomi egységként további bomlás nélkül vesznek részt. Ez azonban nem vonatkozik a nemesgáz atomokra. Éppen ellenkezőleg, a molekulák kevésbé reaktívak, mivel nem vesznek részt a kémiai reakcióban.
- Az atomok nukleáris kötéssel rendelkeznek, mivel elektrosztatikus vonzódást von maga után a mag és az elektron között. Ezzel szemben egy molekula atomjai között létezik kémiai kötés, amely magában foglalja az egy-, két- vagy hármaskötéseket.
Következtetés
Általánosságban elmondható, hogy a két téma között vannak különbségek. Mindkettő apró egységek, de mivel a molekulák atomokból állnak, egy atom mérete sokkal kisebb, mint egy molekula. Ezen túlmenően, hogy ionokat képezzünk, az atomok elektronokat szereznek vagy elveszítenek, ami nem egy molekula esetében.