A víz 100 ° C-on forral, és a hőmérséklet nem emelkedik, még akkor sem, ha a hőt folyamatosan szállítják. Ezzel szemben a párolgási sebesség függ a felszíni területtől, abban az értelemben, hogy minél nagyobb a terület, annál gyorsabb lesz a folyamat. Nézzük meg az alábbi cikket, amely leegyszerűsíti a forrás és a párolgás közötti különbséget.
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | Forró | Párolgás |
|---|---|---|
| Jelentés | A forralás magában foglalja a párolgási folyamatot, amely folyadékot gázgá alakít, ha folyamatosan melegszik. | A párolgás természetes folyamat, ahol a folyadék a hőmérséklet vagy a nyomás növekedése miatt megváltoztatja formáját gázgá. |
| Jelenség | tömeg | Felület |
| Hőmérséklet szükséges | Csak forráspontban fordul elő. | Bármely hőmérsékleten fordul elő. |
| buborékok | Ez buborékokat képez | Nem képez buborékokat. |
| Energia | Energiaforrás szükséges. | Az energiát a környezet biztosítja. |
| A folyadék hőmérséklete | Állandó marad | csökkenti |
A forráspont meghatározása
A forralás egy fizikai változás és egy olyan gyors párologtatás, amelyben a folyadékot gőzké alakítják át, amikor állandóan melegítjük olyan hőmérsékleten, hogy a folyadék gőznyomása megegyezzen a környező nyomás hatására.
A hőmérséklet, amelyen a forráspont kezdődik, forráspontként ismert. Ez a folyadékra gyakorolt nyomástól függ, azaz minél nagyobb a nyomás, annál magasabb lesz a forráspont. A forralás során, amikor az anyag molekulái oly módon elterjednek, hogy megváltoztathatják állapotát, a buborékok képződnek és a forrás forrása.
Ebben a folyamatban, amikor a folyadékot felmelegítjük, a gőznyomás emelkedik, amíg egyenlő a légköri nyomással. Ezt követően a buborékok képződnek a folyadékon belül, és a felületre lépnek, és a gáz felszabadulásához vezet. Még ha több hőt adunk a folyadékhoz, a forráspont ugyanaz lesz.
A párolgás meghatározása
Az eljárást, amelyben egy elem vagy vegyület átalakul folyékony állapotból gázállapotba a hőmérséklet és / vagy nyomás emelkedése miatt, ismert módon elpárologtatásnak nevezzük. Az eljárás felhasználható a folyadékban oldott szilárd anyag, például a vízben oldott só elválasztására. Felszíni jelenség, vagyis a folyadék felszínéről a gőzbe kerül.
A hőenergia az alapkövetelmény a párolgásnak, vagyis a víz molekuláit megtartó kötések felosztása. Ily módon segít a víz lassan elpárologni a fagyásponton.
A párolgás nagymértékben függ a vízben lévő víz hőmérsékletétől és mennyiségétől, azaz minél magasabb a hőmérséklet és annál nagyobb a víz, annál nagyobb lesz a párolgási sebesség. A folyamat mind természetes, mind ember által létrehozott környezetben történhet.
A főzés és a párolgás közötti fő különbségek
Az alábbiakban megadott pontok figyelemre méltóak, mivel megmagyarázzák a forrás és a párolgás közötti különbséget:
- A forráspont a párolgási folyamatra vonatkozik, ahol a folyadékállapot egy meghatározott forráspontú gáznemű állapotba kerül. Éppen ellenkezőleg, a párolgás természetes folyamatnak minősül, amelyben a hőmérséklet és / vagy a nyomás növekedése folyadékgá válik.
- A forralás nagy mennyiségű jelenség, abban az értelemben, hogy a folyadék egészében előfordul. Ezzel ellentétben a párolgás felszíni jelenségek, amelyek csak a folyadék felszínén történnek.
- A folyadék forrása csak a folyadék forráspontján történik, azaz csak meghatározott hőmérsékleten történik. Ezzel szemben a párolgási folyamat bármilyen hőmérsékleten történhet.
- Forrásban buborékok képződnek a folyadékban, majd felfelé mozognak, és gázba törtek, míg a párolgás során nem keletkeznek buborékok.
- Miközben a forrás forrása szükséges a forrásban, a párolgási energiát a környezet biztosítja.
- Forrásban a folyadék hőmérséklete ugyanaz marad, míg a párolgás esetén a folyadék hőmérséklete csökken.
Következtetés
Összefoglalva, a forráspont a gyorsításhoz képest gyorsabb folyamat, mivel a folyadék molekulái gyorsabban forognak, mint a párolgási folyamatban. Forrás közben hő keletkezik, és nem okozza a folyadék hűtését, a párolgás a folyadék hűtéséhez vezet.
