A kutatási folyamat hiányos az adatok gyűjtése nélkül, amely a kutatási probléma azonosítását és a kutatási terv kidolgozását követően kezdődik. A kutatónak szem előtt kell tartania, hogy kétféle adat létezik: elsődleges és másodlagos adatok. Az elsődleges adatok, például megfigyelés, interjú, kérdőívek, menetrendek stb.
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | Kérdőív | Menetrend |
|---|---|---|
| Jelentés | A kérdőív olyan adatgyűjtési technikára vonatkozik, amely egy sor írásbeli kérdésből áll, alternatív válaszokkal együtt. | Az ütemezés a válaszok formális kérdéseinek, állításainak és szóközeinek sorozata, amelyet a felsorolóknak adnak meg, akik kérdéseket tesznek fel a válaszadóknak és feljegyzik a válaszokat. |
| Töltött | A válaszadók | számlálóbiztosok |
| Válaszadási arány | Alacsony | Magas |
| lefedettség | Nagy | Összehasonlítóan kicsi |
| Költség | Gazdaságos | Drága |
| A válaszadó személyazonossága | Nem ismert | Ismert |
| A siker alapja | A kérdőív minősége | A felsoroló becsületessége és kompetenciája. |
| Használat | Csak akkor, ha az emberek írástudók és együttműködőek. | Mind az írástudatlan, mind az írástudatlan emberekre használják. |
A kérdőív meghatározása
A kérdőívet kutatási eszközként határozzuk meg, amely a válaszok listáját tartalmazó kérdések listájából, a válaszadóktól származó információk megszerzésére használt formában nyomtatott vagy gépelt sorrendben állítja össze. Általában a kérdőíveket postai úton vagy postai úton kézbesítik az érintett személyeknek, kérve őket, hogy válaszoljanak a kérdésekre és visszaküldjék. Az informátoroktól elvárják, hogy elolvassák és megértsék a kérdéseket, és válaszoljanak a kérdőívben megadott helyen.
A kérdőív oly módon készül el, hogy a szükséges információkat több kérdésre fordítsa, amit az informátorok válaszolhatnak és válaszolnak. Ezen túlmenően olyannak kell lennie, hogy a válaszadó motiválva és ösztönözve legyen arra, hogy részt vegyen az interjúban és befejezze. A kérdőívek érdemeit az alábbiakban tárgyaljuk:
- Ez egy olcsó módszer, függetlenül az univerzum méretétől.
- Szabad a megkérdezett megkülönböztetésétől, mivel a válaszadók a saját szavaival válaszolnak a kérdésekre.
- A válaszadóknak elég ideje gondolkodni és válaszolni.
- A távoli területeken élő válaszadók nagy lefedettségének köszönhetően kényelmesen elérhetők.
Az ütemezés meghatározása
A menetrend egy proforma, amely egy listát tartalmaz a kutatók vagy a felsorolók által feltöltött kérdésekről, amelyeket kifejezetten az adatgyűjtés céljából neveztek ki. A számlálók a menetrenddel az informátorokhoz fordulnak, és megkérdezik a kérdéseket a sorozatokból, és rögzítik a válaszokat a megadott helyre. Vannak olyan helyzetek, ahol az ütemtervet a válaszadóknak osztják fel, és a felsorolók segítik őket a kérdések megválaszolásában.
Az adatgyűjtők fontos szerepet játszanak az adatok gyűjtésében az ütemterveken keresztül. Megmagyarázzák a kutatás célját és tárgyát a válaszadóknak, és szükség esetén értelmezik a kérdéseket. Ez a módszer kevés költséggel jár, mivel a felsorolók kiválasztása, kinevezése és képzése óriási mennyiséget igényel. A kormányzati szervek, nagy szervezetek által végzett kiterjedt vizsgálatok esetén használják. Az adatgyűjtés leggyakoribb példája a népességszámlálás.
A kérdőív és az ütemezés közötti különbségek
A kérdőív és a menetrend közötti különbség fontos pontjai a következők:
- A kérdőív olyan adatgyűjtési technikára vonatkozik, amely egy sor írásbeli kérdésből áll, alternatív válaszokkal együtt. A menetrend egy formális kérdések, nyilatkozatok és választerek halmaza, amelyeket a felsorolóknak adnak meg, akik kérdéseket tesznek fel a válaszadóknak, és feljegyzik a válaszokat.
- A kérdőíveket postai úton vagy postai úton kézbesítik az informátoroknak, és válaszolnak a levélben megadottak szerint. Másrészt, a menetrendeket a kutatók töltik ki, akik szükség esetén értelmezik a kérdéseket a válaszadóknak.
- A válaszadási arány alacsony a kérdőívek esetében, mivel sokan nem válaszolnak, és gyakran visszatérnek anélkül, hogy az összes kérdést megválaszolnák. Éppen ellenkezőleg, a válaszadási arány magas, mivel azokat a felsorolók töltik ki, akik válaszolhatnak a kérdésre.
- A kérdőívek egyidejűleg nagy számban oszthatók meg, és még a megközelíthetetlen válaszadók is könnyen elérhetők. Ezzel ellentétben az ütemezéses módszer szerint a elérés viszonylag kicsi, mivel a felsorolókat nem lehet nagy területre küldeni.
- Az adatgyűjtés kérdőíves módszerrel viszonylag olcsóbb és gazdaságosabb, mivel a pénzt csak a kérdőív elkészítésére és kiküldésére fordítják. Ezzel szemben nagy mennyiséget fordítanak a felsorolók kinevezésére és képzésére, valamint a menetrendek elkészítésére.
- A kérdőíves módszer szerint nem ismert, hogy ki válaszol a kérdésre, míg a menetrend esetében a válaszadó személyazonossága ismert.
- A kérdőív sikere a kérdőív minőségén rejlik, míg a felsoroló becsületessége és kompetenciája határozza meg az ütemezés sikerességét.
- A kérdőívet általában csak akkor használják, ha a válaszadók írásos és együttműködőek. Ellentétben az ütemtervvel, amelyet az adatgyűjtéshez használhatunk minden embercsoportból.
Következtetés
Mivel mindegyiknek két szempontja van, mint a kérdőív és a menetrend esetében. A pontatlan és hiányos információk összegyűjtésének kockázata magas a kérdőívben, mivel előfordulhat, hogy előfordulhat, hogy az emberek nem tudják megfelelően megérteni a kérdést. Éppen ellenkezőleg, a menetrend szembesül az interjúalany elfogultságának és csalásának kockázatával.
