Az elsődleges különbség a szándék és az indíték között az, hogy a szándék kifejezetten a vádlott mentális állapotát jelzi, azaz mi történik a fejében, a bűncselekmény elkövetésének időpontjában, míg a motiváció magában foglalja a motivációt, azaz azt, ami egy személyt hajt végre. vagy tartózkodjon valamitől. Nézzük meg az alábbi cikket, hogy megértsük a két különbséget.
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | Szándék | Indíték |
|---|---|---|
| Jelentés | A szándék olyan céltudatos cselekvésre és tudatos döntésre utal, amely törvény által megtiltott cselekmény végrehajtására irányul. | A motívum a hátsó okra utal, ami arra ösztönöz egy személyt, hogy csináljon vagy tartózkodjon egy adott cselekedettől. |
| Mi az? | Célkitűzés | Hajtóerő |
| Célja | kifejezve | Hallgatólagos |
| Büntetőjogi felelősség | Jelentős a büntetőjogi felelősség megállapítása. | A büntetőjogi felelősség meghatározása lényegtelen. |
A szándék meghatározása
A büntetőjogban a szándékot olyan szándékos célként határozták meg, amely a személyt a törvény által tiltott bűncselekmény elkövetéséhez vezet, vagy amely jogellenes eredményhez vezethet. A bűncselekmény elkövetését eredményező konkrét eszközök használata a gyanúsított szándékát fejezi ki.
Finomabb értelemben a szándék egy egyén akaratát vagy tervét írja le. Tehát, ha egy cselekedetet szándékosan hajtanak végre, az azt jelenti, hogy egy személy hajlandó vagy célszerű erre, és nem egy baleset vagy hiba, ahol teljesen ismert a cselekmény következményeiről. Ez az oka annak, hogy a vád elsődleges eleme a szándék.
Nem számít, hogy a cselekmény jó szándékkal vagy rosszul történt-e. Ha valaki céltudatosan és tudatosan cselekszik, amit a törvény tilt meg, akkor büntetőjogi felelősségnek minősül.
A motívum meghatározása
Az indíték a cselekvés megalapozásának mögött álló célja lehet, amely a személy szándékát vezeti. Röviden, ez az ösztönzés, azaz az ok, ami arra készteti a vádlottat, hogy bűncselekményt folytasson.
A bűncselekmény mögött húzódó indíték nem tekinthető relevánsnak, az egyén bűnösségének megállapításában, mert csak a vádlott okok tisztázása, a cselekvés vagy a konkrét módon történő fellépés megtagadása. Ez azonban a rendőrségi nyomozáshoz és az ügy más szakaszaihoz szükséges.
A szándék és az indíték közötti különbségek
Az alábbi pontok jelentősek a szándék és az indíték közötti különbség tekintetében:
- A büntetőjogban a „szándék” kifejezést szándékos okként és ismert erőfeszítésként magyarázzák, hogy a törvény által nem megengedett módon járjon el. Ezzel szemben az indíték az implicit oka, amely arra ösztönöz egy személyt, hogy tegyen valamit vagy sem.
- A személy szándéka meghatározható a bűncselekményt eredményező konkrét eszközök és körülmények alkalmazásával. Ezzel ellentétben az indíték az oka, ami arra ösztönöz egy személyt, hogy cselekedjen vagy tartózkodjon bizonyos módon.
- Bár a szándék a bűncselekmény kifejezetten meghatározott célja, a motívum rejtett vagy implicit cél.
- Ha egy személy szándéka a büntetőjogi felelősség elhelyezésének eleme, az ésszerű kétségen kívül kell bizonyítani. Éppen ellenkezőleg, a motívum nem az elsődleges elem a bűnösség elhelyezésére, ezért nem szükséges bizonyítani.
Következtetés
Míg a szándék határozza meg, hogy a vádlott szándékosan vagy véletlenül elkövette a bűncselekményt, a motívum válaszol arra a kérdésre, hogy miért vádolta a vádlott a bűncselekményt. Egyszerűen fogalmazva, a motívum a szándékot idézi, így az utóbbi az előbbiekből származik.
Minden büntetőügyben az alperes szándéka elsősorban, mert a bűntudat vagy az ártatlanság csak ezzel bizonyítható. Másrészt, a motívum nem játszik jelentős szerepet a bűnösség vagy az ártatlanság meghatározásában.
