A mikroevolúció a populáció génkészletében az idő múlásával bekövetkező változásokra utal, amelyek ugyanabban a fajban egy organizmus kis változásait eredményezik. Másrészt a makro-evolúció a szervezetekben bekövetkezett változásokra utal, és ezek a változások fokozatosan teljesen új fajokat eredményeznek, amelyek különböznek az őseiktől.
Az ereszkedés mértékének genetikai változása az idő múlásával vagy az öröklődő változás egy szervezet populációjában; A folyamat által előidézett genetikai sodródás, mutációk, génáramlás, természetes szelekció evolúciónak nevezik. Charles Darwin „ A fajok eredete ” című 1859-es kiadást jelentette az evolúció elméletének az ideje. Ezt megelőzően azonban sok tudós és biológus, például Arisztotelész, Linnaeus, Cuvier, Lamarck, Lyall is tanulmányozta ezt a témát és könyveket írt.
Bár a kreacionisták között továbbra is eltérés van abban, hogy miért fogadják el a mikroevolúciót, és nem a makroevolúciót - az általuk kifejtett általános magyarázat az, hogy a kutyafajok változtathatják a génkészletüket kisebbekké vagy nagyobbokká, de a kutya soha nem válhat macskává. Ezért egyértelmű, hogy a mikroevolúció gyakran előfordulhat ugyanazon fajokon belül, de a makroevolúció soha nem fog megtörténni.
A makro-evolúció különbözik a mikro-evolúciótól, mivel a mikro-evolúció esetében sokféle eltérés figyelhető meg, és nem igényel statisztikailag szignifikáns növekedést a funkcionális genetikai információban; de makro-evolúció esetén a genetikai változás a funkcionális genetikai információ statisztikailag szignifikáns növekedését igényli, amelyet nehéz elérni.
Noha az élet minden formájában eltérések figyelhetők meg, legyen az vírus, növény, baktériumok, állatok vagy emberek, ez a diverzifikáció az egyetlen tényező, amely megkülönbözteti egymástól. Ez a cikk ez a két evolúció általános típusáról szól, amelyek a mikro- és a makró, és hogyan különböznek egymástól, rövid leírással.
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | Micro-evolúció | Macro-evolution |
|---|---|---|
| Jelentés | Az evolúció, amely kis léptékben és egyetlen populáción belül történik, mikro-evolúció. | Az evolúció, amely nagyban megy végbe, és meghaladja az egyes fajok szintjét, a makro evolúció. |
| Ennek oka van | Változások a génállományban, ami néhány változást eredményez ugyanazon fajban, amelyet fajokon belüli genetikai változásnak is neveznek. | A makroevolúció új fajok kialakulását eredményezi. |
| Bekövetkezik | A mikro evolúció változásai rövid időn belül történnek. | A makró evolúciójában megfigyelt változások hosszú távú skálán fordulnak elő. |
| Genetikai információk | A genetikai információ megváltozik vagy átrendeződik. | Megjelent az új kiegészítés, deléció a genetikai struktúrában, ami új fajokat eredményez. |
| A kreationisták támogatják | Mivel ezt a folyamatot kísérletileg bebizonyították, és így a kreacionisták támogatják az ilyen típusú evolúciót. | Mivel sok akadály van a kísérleti bizonyíték nyújtásában, és így a kreacionisták nem támogatják az ilyen evolúciót. |
| Példa | A borsos lepke, az influenzavírusok új törzsei, a Galapagos finch csőrök stb. | Különböző phyla eredete, gerincesek fejlődése gerinctelenekből, tollak kialakulása. |
A mikro-evolúció meghatározása
A mikroevolúció úgy határozható meg, hogy a gén gyakorisága megváltozik, amely egy faj populációján belül idővel bekövetkezik. Mivel ez a folyamat rövid idő alatt zajlik le, gyakran megfigyelhető. A változások oka a mutáció, a genetikai sodródás, a génáramlás, az inszerciók / deléciók, a génátadás és a természetes szelekció.
A génáramlás vagy a génmigráció a gének transzfere az allélek fizikai mozgásain keresztül a populáción belül, ami azt jelenti, hogy a génáramlás akkor fordul elő, amikor bármely egyén emigrál vagy vándorol a populációk között. A génáram növeli a populáció genetikai sokféleségét.
A genetikai eltolódást kis populációkban lehet megfigyelni, ahol az evolúció az allél gyakoriságának véletlenszerű változása miatt következik be egy populáción belül. A szűk keresztmetszet hatása szerint a génkészlet véletlenszerűen sodródik, amikor a populációt bármilyen váratlanság csökkenti, amely szelektíven öl meg. Az alapító hatások, amelyekben az egyének néhány száma elválasztott a populációtól, genetikai eltolódást eredményezhetnek.
A variációk egyik legvalószínűbb oka a mutációk, amelyek új alléleket eredményeznek. A mutációk replikációs hibák, UV-sugárzás, vírusok és mutagén vegyi anyagok miatt fordulnak elő. A természetes szelekciók évezredeket vesznek igénybe, és észrevehető változásokat hoznak. A szelektin lehet természetes vagy mesterséges.
Számos olyan természetes szelekció létezik, mint a házi veréb, amelyet 1852-ben vezettek be Észak-Amerikába. Azóta a mai napig a verebek különböző tulajdonságokkal fejlődtek ki, különböző helyszíneken élve. Másik példa lehet a herbicid rezisztencia, a peszticidekkel szembeni rezisztencia és az antibiotikumokkal szembeni rezisztencia, amelyek többféle antibiotikumból vagy gyógyszerből kialakultak.
A makro-evolúció meghatározása
Meghatározható, mint a fajszint feletti evolúció. A makro-evolúciót nagy léptékű változásoknak tekintik, amelyeket egy másik szervezetben figyelnek meg, ám ezeknek a változásoknak évezredek óta kell tartaniuk.
Vegyünk példát az ázsiai elefántra és az afrikai elefántra; ezek a fajok nem szaporodhatnak reproduktív izoláció miatt. Itt a fő tényező a makroevolúció, amely leírja a két szorosan rokon, bár különálló faj közötti különbséget. Ezt nevezzük spekulációnak, amely a különféle mechanizmusokon keresztül történik.
A makroevolúció kifejezés követi az Universal Common Descent fogalmát is, ahol megmagyarázza az összes élő organizmus közös megosztott ősét. Megmutatja a nagyobb organizmusok, például a főemlősökön lévő különféle taxonómiai csoportok eltérését az organizmusok között.
A makro-evolúció csak a mikroevolúcióból származik; a különbség az idő skálájában és a génváltozás jellegében van.
Legfontosabb különbség a mikro-evolúció és a makro-evolúció között
Az alábbiakban megadott pontok nélkülözhetetlenek a mikro-evolúció és a makro-evolúció megkülönböztetéséhez:
- A génfrekvencia örökölhető változását evolúciónak nevezzük, amikor az evolúció kis léptékben és egyetlen populáción belül mikro-evolúció, miközben az evolúció, amely nagy, és meghaladja az egyes fajok szintjét, makroevolúció .
- A mikro-evolúció változásokat idéz elő a génkészletben, ami ugyanabban a fajban kevés változást eredményez, amelyet fajokon belüli genetikai változásnak is neveznek, míg a makro-evolúció új fajok kialakulását eredményezi.
- A mikro-evolúció változásai rövid időtartamú, míg a makro-evolúcióban megfigyelt változások hosszú távú.
- A genetikai információ megváltozik vagy átrendeződik a mikro-evolúcióban, miközben megtörténik az új kiegészítés, deléció a genetikai struktúrában, ami új fajok kialakulását eredményezi a makroevolúcióban.
- A kreacionisták támogatják a mikro-evolúciót, mivel ezt a folyamatot kísérletileg bebizonyították és gyakran megfigyelik, bár sok akadály van a kísérleti bizonyíték nyújtásában, és így a kreacionisták nem támogatják az ilyen típusú evolúciót, mivel ennek sok időbe telik a befejezése.
- A mikro-evolúcióra példa a borsos lepkék, az új influenzavírusok, a Galapagos finch csőrök stb. És a különböző phyla eredete, gerinces gerinctelenek fejlődése, tollak kifejlesztése a makroevolúció példái.
Következtetés
A genetikai kód változásait evolúciónak nevezzük. A gének hordozzák az összes genetikai információt, és felelősek a mikroevolúciónak nevezett genetikai kód kismértékű változásáért, és néha ezek a változások hatalmasak lehetnek új fajok kialakításához, úgynevezett makroevolúcióhoz, míg a gének jelentősen eltérnek az életformák között, bár a változás alapvető mechanizmusai minden gén azonos.
