Különbség az egyfarkú és a kétfarkú teszt között

• 2019

A populációból vett jellemzők statisztikai szignifikancia vizsgálatának két módja, a tesztstatisztikához viszonyítva, egyfajta vizsgálat és kétfajta vizsgálat. Az egyoldalú teszt a nullhipotézis vizsgálatára utal, amelyben az alternatív hipotézis irányított. Itt a kritikus régió csak egy farokon fekszik. Azonban, ha az alternatív hipotézis nincs irányítva, akkor a nullhipotézis kétfajta tesztjének nevezzük, ahol a kritikus régió egy mindkét farok.

A hipotézis teszteléséhez tesztstatisztikára van szükség, amely egy ismert eloszlást követ. A tesztben két valószínűségi sűrűséggörbe van, azaz az elfogadási régió és az elutasító régió. az elutasító régiót kritikus régiónak nevezik.

A kutatás és a kísérletek területén érdemes tudni, hogy mi a különbség az egyfarkú és a kétfarkú teszt között, mivel ezek a folyamatok igen gyakran használatosak.

Összehasonlító táblázat

Az összehasonlítás alapja	Egyoldalas teszt	Kétfajta teszt
Jelentés	Egy statisztikai hipotézis teszt, amelyben az alternatív hipotézisnek csak egy vége van, egyfajta próbaként ismert.	A szignifikancia tesztet, amelyben az alternatív hipotézisnek két vége van, kétoldalú tesztnek nevezzük.
Hipotézis	Irány	Nem irányított
Elutasítási régió	Balra vagy jobbra	Balra és jobbra
meghatározza	Ha a változók közötti kapcsolat egyetlen irányban van.	Ha van kapcsolat a változók között mindkét irányban.
Eredmény	Nagyobb vagy kisebb, mint bizonyos érték.	Nagyobb vagy kisebb, mint bizonyos értéktartomány.
Jelentkezzen be alternatív hipotézisbe	> vagy <	≠

Az egyoldalú teszt meghatározása

Az egyoldalas teszt arra a szignifikancia tesztre utal, amelyben a kilökődési régió megjelenik a mintavétel eloszlásának egyik végén. Ez azt jelenti, hogy a becsült tesztparaméter nagyobb vagy kisebb, mint a kritikus érték. Amikor a vizsgált minta a visszautasítás régiójába esik, vagyis balra vagy jobbra, akkor az alternatív hipotézis elfogadásához vezet, nem pedig a nullhipotézishez. Elsősorban chi-négyzeteloszlásban alkalmazzák; ami meggyőződik az illeszkedés jóságáról.

Ebben a statisztikai hipotézis tesztben az α-val kapcsolatos összes kritikus terület a két farok egyikébe kerül. Egyfajta teszt lehet:

• Baloldali teszt : Ha a populációs paramétert feltételezzük, hogy alacsonyabb, mint a feltételezett, akkor az elvégzett hipotézis-teszt a baloldali teszt.
• Jobb oldali teszt : Ha a populációs paraméternek nagyobbnak kell lennie, mint a feltételezett, a statisztikai vizsgálat jobboldali teszt.

A kétfarkú teszt meghatározása

A kétfarkú tesztet hipotézis tesztként írják le, amelyben a visszautasítás régiója vagy a kritikus terület a normál eloszlás mindkét végén található. Meghatározza, hogy a vizsgált minta egy bizonyos értéktartományon belül vagy kívül van-e. Ezért a nullhipotézis helyett egy alternatív hipotézis elfogadására kerül sor, ha a számított érték a valószínűségi eloszlás két nyúlának egyikébe esik.

Ebben a vizsgálatban az α két egyenlő részre van osztva, mindkét oldalon felét helyezve, azaz mind a pozitív, mind a negatív hatás lehetőségét veszi figyelembe. A vizsgálat azt mutatja, hogy a becsült paraméter a feltételezett paraméter felett vagy alatt van-e, így a szélsőértékek bizonyítékként szolgálnak a nullhipotézis ellen.

A farkas és a kétfarkú teszt közötti különbségek

Az egyoldalú és a kétfarkú tesztek közötti alapvető különbségeket az alábbiakban ismertetjük:

1. Az egyszögű teszt, amint azt a név is sugallja, a statisztikai hipotézis teszt, amelyben az alternatív hipotézisnek egyetlen vége van. Másrészről a kétoldalú teszt magában foglalja a hipotézis tesztet; ahol az alternatív hipotézisnek kettős vége van.
2. Az egyoldalas tesztben az alternatív hipotézis irányított. Ezzel ellentétben a kétoldalú teszt egy nem irányított hipotézis teszt.
3. Egyfajta vizsgálatnál a kilökődési terület a mintavétel eloszlásának bal vagy jobb oldalán van. Éppen ellenkezőleg, az elutasítás területe a mintavétel eloszlásának mindkét oldalán van.
4. Egyfajta tesztet használnak annak megállapítására, hogy van-e kapcsolat a változók között egyetlen irányban, azaz balra vagy jobbra. Ezzel ellentétben a kétfarkú tesztet használjuk annak megállapítására, hogy van-e kapcsolat a változók között bármelyik irányban.
5. Egyfajta vizsgálatnál a számított tesztparaméter több vagy kevesebb, mint a kritikus érték. Ellentétben a kétfarkú próbával, a kapott eredmény a kritikus értéken belül vagy kívül esik.
6. Ha egy alternatív hipotézisnek „≠” jele van, akkor kétoldalú tesztet hajtanak végre. Ezzel ellentétben, ha egy alternatív hipotézisnek „> vagy <” jele van, akkor egyfajta tesztet hajtunk végre.

Következtetés

Összefoglalva elmondhatjuk, hogy az egyfajta és a kétfarkú teszt közötti különbség az irányban van, azaz ha a kutatási hipotézis az összefüggés vagy a különbség irányát vonja maga után, akkor az egyoldalú tesztet alkalmazzuk, de ha a A kutatási hipotézis nem jelenti az interakció vagy a különbség irányát, kétoldalú tesztet használunk.