A nyitott és zárt végű befektetési alapok közötti különbség

• 2019

A befektetési alapok kollektív befektetési útnak tekinthetők. A befektetési alapba történő befektetés olyan, mintha részvényes lett volna a befektetési portfólióban. A struktúra alapján a befektetési alap nyitott és zárt végű. A nyílt végű alapok, amint azt a neve is sugallja, a kölcsönös alapok típusa, ahol a befektető bármikor be- és kiléphet. Másrészről a zártvégű alapok azok, amelyeket a befektető az IPO alatt vagy a tőzsdén a jegyzés után vásárolhat.

A nyílt végű rendszerben a tőkealap korlátlan, és a visszaváltási időszak nincs meghatározva. Ezzel szemben a zárt végű rendszerben az élet korlátozott, amelynek lejártakor az alap felszámol. Olvassa el ezt a cikket, amelyben ismertettük a nyitott és zárt végű befektetési alapok közötti fontos különbségeket.

Összehasonlító táblázat

Az összehasonlítás alapja	Nyitott végű alapok	Zártvégű alapok
Jelentés	A nyílt végű alapokat úgy lehet érteni, mint azokat a rendszereket, amelyek folyamatosan új egységeket kínálnak a befektetőknek.	A zártvégű alapok a befektetési alapok, amelyek új befektetési egységeket kínálnak a befektetőknek csak korlátozott ideig.
Előfizetés	Ezek az alapok az előfizetés teljes évében rendelkezésre állnak.	Ezek az alapok csak meghatározott napokon állnak rendelkezésre az előfizetéshez.
Érettség	Nincs rögzített lejárat.	Rögzített lejárati idő, azaz 3-5 év.
Likviditási szolgáltató	Alapok	Tőzsde
test	Változó	Rögzített
felsorolás	A tőzsdén nem szerepel a tőzsdén, a tranzakciókat közvetlenül az alapon keresztül végzik.	Tőzsdén jegyzett kereskedés céljából.
tranzakciók	Vége a nap végén.	Valós idejű végrehajtás.
Az ár meghatározása	Az ár meghatározható a NAV levonásával a fennálló részvényekből.	Az árat a kereslet és a kínálat határozza meg.
Eladási ár	Nettó eszközérték (NAV) plusz terhelés, ha van ilyen.	Prémium vagy kedvezmény a nettó eszközértékre (NAV).

A nyílt végű alapok meghatározása

A nyílt végű befektetési alap olyan korlátozás, amely korlátozza az alap által kibocsátott részvények számát. Folyamatosan előfizethető és visszavásárolható. Ez állandó jellegű, abban az értelemben, hogy az alap bevezetése után a lejárati idő nélkül is fennáll.

A nyílt végű befektetési alapban a részvények bármikor megvásárolhatók vagy megvásárolhatók élete során, így az egységek száma rendszeresen emelkedik és csökken. A kereskedés a nettó eszközértéken, azaz a periodikusan kiszámított nettó eszközértéken történik. A NAV a mögöttes értékpapírok teljesítménye miatt ingadozik.

A befektetési alapok többsége nyitott, ami jobb befektetési lehetőséget biztosít a befektetőknek, ahol a részvényeket bármikor megvásárolják és visszaváltják. A befektetők a részvényeket közvetlenül az alapokból vásárolhatják meg, ahelyett, hogy megvásárolnák a tőzsdéről.

A zárt végű alapok meghatározása

A zártvégű befektetési alap egy olyan befektetett befektetési eszköz, amely meghatározott lejárati idővel, azaz 3-5 évvel rendelkezik, és amelyeket jegyzett tőzsdén jegyeznek. Az ilyen típusú alapokban a befektető közvetlenül a rendszerbe fektetheti be pénzét, az eredeti nyilvános ajánlattétel során, majd a terv egységei a másodlagos piacon kereskedhetnek, ahol jegyzik.

A mögöttes pénzügyi eszköz árát a keresleti és kínálati erők, a részvénytulajdonosok elvárásai és így tovább határozza meg a tőzsdén. Általában az egy részvényre jutó ár különbözik a befektetés nettó eszközértékétől (számítva hetente), amelyet prémiumnak vagy kedvezménynek neveznek a NAV-nek.

A visszaváltás időpontjában a rendszerbe történő teljes befektetés felszámolásra kerül, és a realizált összeget az előfizetők között a hozzájárulásuk szerint osztják fel.

A nyitott és zárt végű alapok közötti különbségek

A nyitott és zárt végű alapok közötti különbség egyértelműen a következő okokból vonható le:

1. A nyílt végű alapok a befektetési alapra vonatkoznak, amelyben a befektető bármikor, még az NFO bezárása után is megvásárolhatja a részvényeket, azaz az Új Alap ajánlatát. Ezzel szemben a zártvégű alapok részvényeit csak az Új Alap ajánlatánál lehet megvásárolni, azaz azután, hogy az NFO meghaladja a befektetőt, nem szabad befektetni.
2. A nyílt végű befektetési alap jegyzése rendszeresen nyitva marad, vagyis a befektetési jegyeket a nyilvánosságtól pénzeszközökkel fogadja el. Ezzel szemben a zárt végű rendszerek előfizetése csak rövid ideig, azaz csak egy-három hónapig tart nyitva.
3. A nyílt végű befektetési alapban nincs rögzített lejárati idő, míg a zárt végű alapok esetében határozott lejárati idő áll fenn.
4. A likviditást maga az alap nyújtja a nyílt végű rendszerben. Ezzel szemben a zártvégű rendszerben a tőzsde likviditást biztosít.
5. Egy nyílt végű alap esetében a folyamatos vásárlások és visszaváltások miatt a korpusz változó. Másrészről a korpusz rögzítése azért történik, mert nem adnak új egységeket a megadott határértéken túl.
6. A nyitott befektetési alap részvényei nem szerepelnek tőzsdén, hanem a tranzakciókat közvetlenül az alapon keresztül végzik. Ezzel szemben a zártvégű befektetési alap részvényei a másodlagos piacon szerepelnek.
7. Nyitott rendszerben a tranzakciókat naponta hajtják végre, míg a zárt rendszerben a tranzakciókat valós időben hajtják végre.
8. A nyílt végű alapban az árakat úgy határozzák meg, hogy a NAV-t a fennálló részvényekből osztjuk. Ellentétben a zártvégű alap esetében az árfolyamot egy részvényenként a kínálat és a kereslet állapítja meg.
9. Az alapul szolgáló alap eladási ára a nyitott alapban a nettó eszközérték (NAV) plusz terhelés, ha van ilyen. Éppen ellenkezőleg, a zártvégű alapban az alapul szolgáló eszközpiaci eladási ár vagy a kedvezmény a nettó eszközértékre (NAV).

Következtetés

A zártvégű alapok egyik legnagyobb hátránya, hogy nem teszi lehetővé, hogy a befektetők visszavonják az alapba befektetett összeget, amikor akarják. Ezzel szemben a nyílt végű alapok rugalmasságot nyújtanak a befektetők számára ebben a tekintetben, mivel a visszavásárlási megállapodás alapján folyamatosan kivonhatnak pénzt.