A nyílt végű rendszerben a tőkealap korlátlan, és a visszaváltási időszak nincs meghatározva. Ezzel szemben a zárt végű rendszerben az élet korlátozott, amelynek lejártakor az alap felszámol. Olvassa el ezt a cikket, amelyben ismertettük a nyitott és zárt végű befektetési alapok közötti fontos különbségeket.
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | Nyitott végű alapok | Zártvégű alapok |
|---|---|---|
| Jelentés | A nyílt végű alapokat úgy lehet érteni, mint azokat a rendszereket, amelyek folyamatosan új egységeket kínálnak a befektetőknek. | A zártvégű alapok a befektetési alapok, amelyek új befektetési egységeket kínálnak a befektetőknek csak korlátozott ideig. |
| Előfizetés | Ezek az alapok az előfizetés teljes évében rendelkezésre állnak. | Ezek az alapok csak meghatározott napokon állnak rendelkezésre az előfizetéshez. |
| Érettség | Nincs rögzített lejárat. | Rögzített lejárati idő, azaz 3-5 év. |
| Likviditási szolgáltató | Alapok | Tőzsde |
| test | Változó | Rögzített |
| felsorolás | A tőzsdén nem szerepel a tőzsdén, a tranzakciókat közvetlenül az alapon keresztül végzik. | Tőzsdén jegyzett kereskedés céljából. |
| tranzakciók | Vége a nap végén. | Valós idejű végrehajtás. |
| Az ár meghatározása | Az ár meghatározható a NAV levonásával a fennálló részvényekből. | Az árat a kereslet és a kínálat határozza meg. |
| Eladási ár | Nettó eszközérték (NAV) plusz terhelés, ha van ilyen. | Prémium vagy kedvezmény a nettó eszközértékre (NAV). |
A nyílt végű alapok meghatározása
A nyílt végű befektetési alap olyan korlátozás, amely korlátozza az alap által kibocsátott részvények számát. Folyamatosan előfizethető és visszavásárolható. Ez állandó jellegű, abban az értelemben, hogy az alap bevezetése után a lejárati idő nélkül is fennáll.
A nyílt végű befektetési alapban a részvények bármikor megvásárolhatók vagy megvásárolhatók élete során, így az egységek száma rendszeresen emelkedik és csökken. A kereskedés a nettó eszközértéken, azaz a periodikusan kiszámított nettó eszközértéken történik. A NAV a mögöttes értékpapírok teljesítménye miatt ingadozik.
A befektetési alapok többsége nyitott, ami jobb befektetési lehetőséget biztosít a befektetőknek, ahol a részvényeket bármikor megvásárolják és visszaváltják. A befektetők a részvényeket közvetlenül az alapokból vásárolhatják meg, ahelyett, hogy megvásárolnák a tőzsdéről.
A zárt végű alapok meghatározása
A zártvégű befektetési alap egy olyan befektetett befektetési eszköz, amely meghatározott lejárati idővel, azaz 3-5 évvel rendelkezik, és amelyeket jegyzett tőzsdén jegyeznek. Az ilyen típusú alapokban a befektető közvetlenül a rendszerbe fektetheti be pénzét, az eredeti nyilvános ajánlattétel során, majd a terv egységei a másodlagos piacon kereskedhetnek, ahol jegyzik.
A mögöttes pénzügyi eszköz árát a keresleti és kínálati erők, a részvénytulajdonosok elvárásai és így tovább határozza meg a tőzsdén. Általában az egy részvényre jutó ár különbözik a befektetés nettó eszközértékétől (számítva hetente), amelyet prémiumnak vagy kedvezménynek neveznek a NAV-nek.
A visszaváltás időpontjában a rendszerbe történő teljes befektetés felszámolásra kerül, és a realizált összeget az előfizetők között a hozzájárulásuk szerint osztják fel.
A nyitott és zárt végű alapok közötti különbségek
A nyitott és zárt végű alapok közötti különbség egyértelműen a következő okokból vonható le:
- A nyílt végű alapok a befektetési alapra vonatkoznak, amelyben a befektető bármikor, még az NFO bezárása után is megvásárolhatja a részvényeket, azaz az Új Alap ajánlatát. Ezzel szemben a zártvégű alapok részvényeit csak az Új Alap ajánlatánál lehet megvásárolni, azaz azután, hogy az NFO meghaladja a befektetőt, nem szabad befektetni.
- A nyílt végű befektetési alap jegyzése rendszeresen nyitva marad, vagyis a befektetési jegyeket a nyilvánosságtól pénzeszközökkel fogadja el. Ezzel szemben a zárt végű rendszerek előfizetése csak rövid ideig, azaz csak egy-három hónapig tart nyitva.
- A nyílt végű befektetési alapban nincs rögzített lejárati idő, míg a zárt végű alapok esetében határozott lejárati idő áll fenn.
- A likviditást maga az alap nyújtja a nyílt végű rendszerben. Ezzel szemben a zártvégű rendszerben a tőzsde likviditást biztosít.
- Egy nyílt végű alap esetében a folyamatos vásárlások és visszaváltások miatt a korpusz változó. Másrészről a korpusz rögzítése azért történik, mert nem adnak új egységeket a megadott határértéken túl.
- A nyitott befektetési alap részvényei nem szerepelnek tőzsdén, hanem a tranzakciókat közvetlenül az alapon keresztül végzik. Ezzel szemben a zártvégű befektetési alap részvényei a másodlagos piacon szerepelnek.
- Nyitott rendszerben a tranzakciókat naponta hajtják végre, míg a zárt rendszerben a tranzakciókat valós időben hajtják végre.
- A nyílt végű alapban az árakat úgy határozzák meg, hogy a NAV-t a fennálló részvényekből osztjuk. Ellentétben a zártvégű alap esetében az árfolyamot egy részvényenként a kínálat és a kereslet állapítja meg.
- Az alapul szolgáló alap eladási ára a nyitott alapban a nettó eszközérték (NAV) plusz terhelés, ha van ilyen. Éppen ellenkezőleg, a zártvégű alapban az alapul szolgáló eszközpiaci eladási ár vagy a kedvezmény a nettó eszközértékre (NAV).
Következtetés
A zártvégű alapok egyik legnagyobb hátránya, hogy nem teszi lehetővé, hogy a befektetők visszavonják az alapba befektetett összeget, amikor akarják. Ezzel szemben a nyílt végű alapok rugalmasságot nyújtanak a befektetők számára ebben a tekintetben, mivel a visszavásárlási megállapodás alapján folyamatosan kivonhatnak pénzt.
