A valószínűség és a nem valószínűségi mintavétel közötti különbség

• 2019

A mintavétel azt jelenti, hogy egy adott csoportot vagy mintát kiválasztunk a teljes populáció reprezentálására. A mintavételi módszerek alapvetően két kategóriába sorolhatók: valószínűségi mintavétel és nem valószínűségi mintavétel. Az első esetben mindegyik tagnak van egy fix, ismert lehetősége a mintához való tartozásra, míg a második esetben nincs konkrét valószínűsége annak, hogy az egyén a minta részévé válik.

Egy laikus számára ez a két fogalom ugyanaz, de a valóságban eltérőek abban az értelemben, hogy valószínűség szerint a népesség minden tagja tisztességes esélyt kap a kiválasztásra, ami nem a nem valószínűségi mintavétel esetén . A valószínűség és a nem valószínűségi mintavétel közötti további fontos különbségek az alábbi cikkben kerülnek bemutatásra.

Összehasonlító táblázat

Az összehasonlítás alapja	Valószínűségi mintavétel	Nem valószínűségi mintavétel
Jelentés	A valószínűségi mintavétel egy mintavételi technika, amelyben a lakosság alanyai egyenlő lehetőséget kapnak arra, hogy reprezentatív mintaként válasszanak.	A nem valószínűségi mintavétel mintavételezési módszer, ahol nem ismert, hogy a populációból melyik személyt választjuk mintaként.
Másik néven is ismert	Véletlenszerű mintavétel	Nem véletlenszerű mintavétel
A kiválasztás alapja	Véletlenszerűen	Önkényesen
Kiválasztási lehetőség	Rögzített és ismert	Nincs megadva és ismeretlen
Kutatás	perdöntő	Felderítő
Eredmény	Elfogulatlan	Elfogult
Eljárás	Célkitűzés	Szubjektív
következtetések	Statisztikai	analitikai
Hipotézis	kipróbált	Kivált

A valószínűségi mintavétel meghatározása

A statisztikában a valószínűségi mintavétel olyan mintavételi módszerre vonatkozik, amelyben a népesség minden tagja egy előre meghatározott és egyenlő eséllyel rendelkezik a mintának. Ez a technika a véletlenszerűsítési elven alapul, ahol az eljárás úgy van megtervezve, amely garantálja, hogy a lakosság mindegyikének azonos választási lehetősége legyen. Ez segít csökkenteni az elfogultság lehetőségét.

A statisztikai következtetéseket az ezt a technikát alkalmazó kutatók tehetik, azaz a kapott eredményt a vizsgált mintából a célcsoportra lehet általánosítani. A valószínűségi mintavétel módszerei a következők:

• Egyszerű véletlenszerű mintavétel
• Rétegelt mintavétel
• Csoportos mintavétel
• Szisztematikus mintavétel

A nem valószínűségi mintavétel meghatározása

Amikor a mintavételi módszerben az univerzum minden személye nem kap egyenlő esélyt a minta részévé válására, azt mondják, hogy a módszer nem valószínűségi mintavétel. Ebből a technikából önmagában nem áll fenn a populáció egységéhez kapcsolódó valószínűség, és a kiválasztás a kutató szubjektív megítélésére támaszkodik. Ezért a mintavevő által levont következtetések nem vonhatók le a mintából az egész populációra. A nem valószínűségi mintavétel módszerei a következők:

• Kényelmi mintavétel
• Kvóta mintavétel
• Ítélet vagy célzott mintavétel
• Snowball mintavétel

A valószínűség és a nem valószínűségi mintavétel közötti fő különbségek

A valószínűség és a nem valószínűségi minták közötti jelentős különbségek

1. A mintavételi technikát, amelyben a népesség alanyai egyenlő esélyt kapnak reprezentatív mintaként történő kiválasztásra, valószínűségi mintavételnek nevezzük. A mintavételezési módszert, amelyben nem ismert, hogy a populációból melyik személyt választják mintaként, nevezzük nem valószínűségi mintavételnek.
2. A valószínűségi mintavétel alapja a véletlenszerűség vagy a véletlenszerűség, így véletlenszerű mintavételként is ismert. Éppen ellenkezőleg, a nem valószínűségi mintavételben a mintavételhez nem alkalmaznak randomizációs technikát. Ezért nem véletlenszerű mintavételnek minősül.
3. A valószínűségi mintavételezés során a mintavevő véletlenszerűen választja ki a mintának a reprezentációt, míg a nem valószínűségi mintavételben a témát önkényesen választják ki, hogy a kutató a mintához tartozjon.
4. A valószínűségi mintavételezés lehetősége rögzített és ismert. A nem valószínűségi mintavételekkel ellentétben a szelekciós valószínűség nulla, azaz nem ismert, hogy nem ismert.
5. A valószínűségi mintavételt akkor használjuk fel, amikor a kutatás döntő jellegű. Másrészt, amikor a kutatás feltáró, nem valószínűsíthető mintavételt kell alkalmazni.
6. A valószínűségi mintavétel által generált eredmények mentesek az elfogultságtól, míg a nem valószínűségi minták eredményei többé-kevésbé elfogultak.
7. Mivel a kutatók véletlenszerűen válogatják a tárgyakat a valószínűségi mintavételezésben, így a teljes populáció képviseletének mértéke magasabb a nem valószínűségi mintavételhez képest. Ez az oka annak, hogy az eredményeket az egész populációra extrapoláljuk a valószínűségi mintavételben, de nem a valószínűségi mintavételben.
8. A valószínűségi mintavételi teszt hipotézise, ​​de a nem valószínűségi mintavétel azt generálja.

Következtetés

Míg a valószínűségi mintavétel a véletlenszerűség elvén alapul, ahol minden entitás tisztességes esélyt kap a minta részének, a nem valószínűségi mintavétel arra a feltételezésre támaszkodik, hogy a jellemzők egyenletesen oszlanak meg a lakosságon belül, ami azt jelenti, hogy a mintavevő úgy véli, hogy Az így kiválasztott minta a teljes népességet képviseli, és a kapott eredmények pontosak lennének.