Mindazonáltal, ha beszélünk a másik két anyagállapotról, azaz a folyadékról és a gázról, akkor a folyadékok áramlik a főzőpohár formájához, és a gázok diffundálódnak, hogy a rendelkezésre álló térfogatot teljesen kitöltsék. A szilárd, folyékony és gáz közötti fő különbség a saját tulajdonságaikban rejlik, amelyet ebben a cikkben fogunk megvitatni.
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | Szilárd | Folyékony | Gáz |
|---|---|---|---|
| Jelentés | A szilárd anyag olyan anyagformára utal, amely szerkezeti merevséggel rendelkezik, és szilárd alakja van, amelyet nem lehet könnyen megváltoztatni. | A folyadék egy olyan anyag, amely szabadon folyik, határozott térfogatú, de nem állandó alakja. | A gáz az anyag állapotára utal, nincs semmilyen alakja, de teljesen megfelel a tartály alakjának, amelyben be van helyezve. |
| Alakzat és kötet | Rögzített forma és térfogat. | Nincs rögzített forma, de van kötet. | Sem határozott alak, sem térfogat. |
| Energia | A legalacsonyabb | Közepes | legmagasabb |
| összenyomhatóság | Nehéz | Majdnem nehéz | Könnyen |
| A molekulák elrendezése | Rendszeres és szoros elrendezés. | Véletlen és kevéssé ritkán rendezett. | Véletlen és ritkábban elrendezett. |
| Folyékonyság | Nem áramlik | Nagyobb és alacsonyabb szintre áramlik. | Minden irányban áramlik. |
| Molekuláris mozgás | Elhanyagolható molekuláris mozgás | Brown-molekuláris mozgás | Szabad, állandó és véletlenszerű molekuláris mozgás. |
| Intermolekuláris tér | Nagyon kevés | Több | Nagy |
| Intermolekuláris vonzerő | Maximális | Közepes | Minimális |
| Hangsebesség | leggyorsabb | Gyorsabb, mint a gáz, de lassabb, mint a szilárd | Az összes közül a legalacsonyabb |
| Tárolás | Nem kell tárolót tárolni. | Nem tárolható tároló nélkül. | Zárt tárolót kell tárolni. |
A szilárd anyag meghatározása
A „szilárd” kifejezés az anyag típusát jelenti, amely merev a szerkezetben, és ellenzi az alakjának és térfogatának változását. A szilárd részecskék szorosan kötődnek és jól elrendezettek, és nem teszik lehetővé a részecskék szabad mozgását az egyik helyről a másikra. A részecskék folyamatosan rezegnek és csavarnak, de nincs mozgás, mivel túl közel vannak egymáshoz.
Mivel az intermolekuláris vonzódás a szilárd anyagokban maximális, és mert alakjuk rögzítve van, és a részecskék ott maradnak, ahol vannak. Ezen túlmenően a szilárd anyagok tömörítése nagyon nehéz, mivel a molekulák közötti terek már nagyon kevések.
A folyadék meghatározása
Folyadéknak nevezik az állandó térfogatú, állandó térfogatú, folyékony anyagot. Olyan anyag, amely nem formájú, hanem az edény alakját veszi fel, amelyben tartják. Kis részecskéket tartalmaz, amelyeket szorosan összekapcsolnak az intermolekuláris kötésekkel. A folyadék egyedülálló tulajdonsága a felületi feszültség, amely a folyadék minimális felületét teszi lehetővé.
A folyadékok összenyomása csaknem nehéz, mivel a részecskék közötti különbség kisebb. A részecskék szorosan kötődnek, de nem olyan szorosan, mint a szilárd anyag esetében. Így lehetővé teszi a részecskék mozgását és összekeverését egymással.
A gáz meghatározása
A gázt olyan anyagállapotnak nevezzük, amely szabadon oszlik el minden irányban, és kitölti a teljes rendelkezésre álló helyet a mennyiségtől függetlenül. Olyan részecskékből áll, amelyek nem rendelkeznek bizonyos alakkal és térfogattal. A részecskék lehetnek egyes atomok vagy elemi molekulák vagy összetett molekulák.
A gázoknál a molekulák lazán vannak, így a molekulák között sok hely szabadon és folyamatosan mozogni. Ennek a tulajdonságnak köszönhetően a gáz képes betölteni minden tartályt, valamint könnyen tömöríthető.
A szilárd, folyékony és gáz közötti különbségek
A szilárd, folyékony és gáz közötti különbség egyértelműen a következő okokból vonható le:
- A szerkezeti merevséggel rendelkező és szilárd alakváltozatú, könnyen megváltoztathatatlan anyagot szilárdnak nevezzük. A vízszerű folyadékot, amely szabadon folyik, határozott térfogatú, de nem állandó alakja, folyadéknak nevezik. A gáz az anyag állapotára utal, nincs semmilyen alakja, de teljesen megfelel a tartály alakjának, amelyben be van helyezve.
- Míg a szilárd anyagoknak bizonyos alakja és térfogata van, a folyadékok csak határozott térfogatúak, de nem formájúak, a gázok sem formájúak, sem térfogataik vannak.
- Az energia szintje a legmagasabb gázokban, közepes folyadékban és a legkisebb a szilárd anyagban.
- A szilárd anyagok tömörítése nehéz, a folyadékok majdnem összenyomhatatlanok, de a gázok könnyen összenyomhatók.
- A szilárd anyagok molekuláris elrendezése rendszeres és szoros, de a folyadékok szabálytalan és ritka molekuláris elrendezést és gázokat is tartalmaznak, valamint a molekulák véletlenszerű és ritkább elrendezése.
- A szilárd anyagok molekuláris elrendezése jól szervezett. A molekulák rétegei azonban folyadékok esetében csúsznak és csúsznak egymásra. Ezzel szemben a gázokban lévő részecskék egyáltalán nem szervezettek, aminek következtében a részecskék véletlenszerűen mozognak.
- A folyékonyság miatt a szilárd anyagok nem tudnak áramlani, azonban folyadékok áramolhatnak, és a magasabb szintről az alacsonyabb szintre is. Ezekkel a gázokkal szemben minden irányban áramlik.
- A molekulák közötti tér és a kinetikus energia minimális a szilárd anyagokban, közegben folyadékban és maximális gázokban. Tehát a molekulák mozgása elhanyagolható a szilárd anyagokban, míg a folyadékokban a molekulák véletlenszerű, véletlenszerű mozgása látható. Ellentétben a gázokkal, amelyek molekulák szabad, állandó és véletlenszerű mozgásával rendelkeznek.
- Szilárd anyagokban a részecskéket szoros intermolekuláris vonzalommal tartják, bár folyadékokban a részecskék közti vonzódás köztes. Ezzel szemben a részecskéket lazán tartják, mert az intermolekuláris vonzerő gyenge.
- A hangsebesség a legmagasabb a szilárd anyagoknál, míg a sebesség a folyadékokban és a gázokban minimális.
- Mivel a szilárd anyagnak határozott alakja és mérete van, nem igényelnek tároló tárolót. A folyadékok nem tárolhatók tároló nélkül. Ezzel szemben gázok tárolásához zárt tartályra van szükség.
Az anyag állapotának változása
Az anyag egy formáról a másikra változik, amikor a fűtés vagy a hűtés folyik, amit a fizikai változás fed le. Tehát az alábbiakban néhány olyan folyamat látható, amelyen keresztül az anyag állapota megváltoztatható:
- Olvadás : A szilárd anyag folyadékká válásának folyamata.
- Fagyasztás : Az a folyamat, amely elősegíti a folyadék szilárdvá alakulását.
- Párolgás : A folyadék gázgá történő átalakítására használt eljárás.
- Kondenzáció : Olyan eljárás, amelyben a gáz folyadékgá alakul.
- Szublimáció : Ha a szilárd anyagot gázgá alakítják, akkor szublimációnak nevezik.
- Előadás : Az a folyamat, amelyen keresztül a gáz szilárdvá alakul.
Következtetés
Ennélfogva ebben a cikkben megtudtuk, hogy az anyag három államban van jelen: iw Solid, folyadék és gáz. Továbbá az anyag állapota cserélhető, azaz a formát a hőmérséklet vagy a nyomás megváltoztatásával lehet megváltoztatni.
