Az oldott és az oldószer az az oldat, amelynek bármelyik oldatában vagy keverékében az oldott anyagot oldott anyagnak nevezik, míg egy másik folyadékot, szilárd anyagot vagy gázt feloldó folyadékot vagy gázt oldószernek nevezik.
Az oldat két vagy több anyag homogén keverékeként határozható meg. Tehát egy oldatban az oldódó anyag oldódik, míg az oldószer az az anyag, amelyben az oldott anyag feloldódik. A napi életben sok termék található egy vagy több oldott anyag és oldószer keverékével és oldatot képez. Ezek a termékek gyógyszerek, szappanok, kenőcsök, tea, kávé, lime juice stb.
A homogén keverék az oldat, amelyben az oldott anyag teljesen és egyenletesen feloldódik az oldatban. Míg az oldhatóság az anyag azon képessége, hogy feloldódjon egy másik anyaggá. Ebben a cikkben az oldott és oldószer különbségeit és tulajdonságait tárgyaljuk.
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | oldható | Oldószer |
|---|---|---|
| Jelentés | Az oldatban oldódó anyagot oldott anyagnak nevezzük; az oldott anyag kevesebb mennyiségben van jelen, mint az oldószer. | Az anyagot, amely feloldja az oldott anyagot oldatban, oldószernek nevezzük; az oldószer nagyobb mennyiségben van jelen, mint az oldószer. |
| Forráspont | A forráspont magasabb, mint az oldószer. | Ez alacsonyabb, mint az oldott anyagé. |
| Fizikai állapot | Szilárd, folyékony vagy gáznemű állapotban található. | Főként folyékony állapotban, de gáznemű is lehet. |
| Megbízhatóság | Az oldhatóság az oldott anyag tulajdonságaitól függ. | Az oldhatóság az oldószer tulajdonságaitól függ. |
A oldott anyag meghatározása
Az oldatban feloldott anyagot oldott anyagnak nevezik. Az oldott anyag lehet szilárd, folyékony vagy gáz, bár többnyire szilárd vegyület. A feloldott anyagok néhány tipikus példája a tengervíz sója, a vízben lévő cukor és a levegőben lévő oxigén. Az oldott anyag csak akkor oldódik fel az oldószerben, ha a kettő közötti vonzó erők elég erősek, amelyek képesek legyőzni a részecskéket tartó molekuláris erőket, azaz az oldott-oldott és az oldószer-oldószer részecskéket együtt.
Bár az oldott anyag kevés mennyiséget tart fenn az oldatban, az oldószerhez képest. Van azonban az oldatban telítettségnek nevezett állapot, amelyben az oldószer nem képes több oldódni.
Az oldott anyag és az oldószer példája egy csésze tea figyelembevételével magyarázható. A tejpor és a cukor forró vízben feloldódik. Itt forró víz az oldószer, a tejpor és a cukor oldott anyag.
A oldott anyag jellemzői
- Az oldott anyag magasabb forráspontú, mint az oldószer.
- Ezek lehetnek szilárd, folyékony vagy gázok.
- Az oldott részecskék felületének növelésével az oldhatóság növekszik. A szilárd részecskéket kisebb darabokra bontják.
- Gáznemű oldott anyagok esetében az oldhatóságot a térfogat és a hőmérséklet mellett a nyomás is befolyásolja.
Az oldószer meghatározása
Az oldott anyagot feloldjuk az oldószerben. Meghatározható azon anyagként is, amelyben a különféle anyagok vagy vegyületek oldódnak oldatmá. Az oldószer az oldat nagy részét foglalja el. Ezek általában folyadékok. A vízről azt mondják, hogy a leggyakoribb oldószer a mindennapi életben, mivel képes feloldani bármilyen (gáz, szilárd vagy folyékony) anyagot, és univerzális oldószerként is nevezik. Az oldhatóság fő hüvelykujjszabálya „ hasonlóan oldódj mint ”.
Az oldószereket poláros és nem poláros csoportokra lehet osztani.
A poláris oldószerek magas dielektromos állandóval rendelkeznek, és egy vagy több elektronegatív atomot tartalmaznak, mint például N, H vagy O. Az alkoholok, ketonok, karbonsavak és amidok a poláris oldószerekben jelenlévő funkciós csoport általános példái. A poláris oldószerek poláris molekulákból készülnek, és csak a poláris vegyületeket oldhatják fel.
A poláris oldószert tovább osztjuk poláris protikus oldószerként és poláris aprotikus oldószerként. A víz és a metanol poláris protikus molekulák, mivel képesek hidrogénkötést képezni az oldott anyaggal. Másrészt, az acetont polaritikus aprotikus oldószernek nevezik, mivel nem képesek hidrogénkötést képezni az oldott anyaggal, de dipól-dipól kölcsönhatást hoznak létre az ionos oldott anyagokkal.
A nem poláros oldószerek hasonló elektronegatív atomokkal, mint például C és H, kötéseket tartalmaznak. Ezek nem poláros molekulákból állnak, és feloldhatják a nem poláros vegyületeket vagy oldott anyagokat.
Az oldószer jellemzői
- Az oldószer alacsony forráspontja és könnyen elpárolog.
- Az oldószer csak folyadékként létezik, de lehet szilárd vagy gáznemű is.
- Az általánosan alkalmazott oldószerek tartalmazzák a szén elemet, ezért szerves oldószernek, míg mások szervetlen oldószernek nevezik.
- Az oldószerek jellegzetes színűek és szagúak.
- Az aceton, az alkohol, a benzin, a benzol és a xilol az általánosan használt szerves oldószerek, és nagy jelentőséggel bírnak a vegyiparban.
- Oldószereket is alkalmaznak az oldat hőmérsékletének szabályozására, akár valamilyen kémiai reakció során keletkező hő elnyelésére, akár az
fokozza a reakció sebességét az oldott anyaggal.
Főbb különbségek az oldott és az oldószer között
Az alábbiakban bemutatjuk a fő különbségeket az oldott anyag és az oldószer között:
- Az oldott anyag lehet az az anyag, amelyet az oldószer old fel egy oldatban, míg az oldott anyagot oldószernek nevezzük. Ezért az oldott anyag kevesebb mennyiségben van jelen, mint az oldószer.
- Az oldott anyag szilárd, folyékony vagy gáznemű állapotban található, míg az oldószer főleg folyékony állapotban található, de lehet szilárd vagy gáznemű is
állam is. - A forráspont magasabb az oldott anyagnál, mint az oldószer. Mind az oldott anyag, mind az oldószer tulajdonságai egymástól függenek.
Következtetés
Az oldott és oldószer az az anyag, amelyet nem csak a kémiai laboratóriumokban használnak, hanem a mindennapi élet részét képezik. Az oldat csak két komponenst tartalmaz, amelyek oldott és oldószer. Az oldószer képes feloldani az oldott anyagot homogén oldatban.
Megvitattuk mindkét anyag tulajdonságait, és arra a következtetésre jutottunk, hogy egy oldószerben különböző típusú oldott anyagok lehetnek, és homogén oldatot képezhetnek.
