Az anyag egy fizikai anyag, amely helyet foglal el, és tömege van. Három formában van jelen, amelyek az elemek, a vegyület és a keverék. Ebből a három formából az elemek a legtisztább formájúak, és három kategóriába sorolhatók: fémek, metalloidok és nemfémek. A fizikai és kémiai tulajdonságok alapján ezek a három elem kettős.
Olvassa el a cikket, hogy megkapja a különbségeket a fémek és a nemfémek között.
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | Metals | Nem-fémek |
|---|---|---|
| Jelentés | A fémek a kemény, fényes, átlátszatlan és sűrű természetes elemekre utalnak. | A nemfémek olyan lágy, nem fényes, átlátszó és törékeny vegyi anyagokat jelentenek. |
| Példa |  |  |
| Természet | Elektropozitív | Elektronegatív |
| Szerkezet | Kristályos | amorf |
| Fizikai állapot szobahőmérsékleten | Szilárd (higany és gallium kivételével) | Szilárd vagy gáz (a bróm kivételével) |
| Sűrűség | Nagy sűrűségű | Kis sűrűségű |
| Megjelenés | Csillogó | Nem fényes |
| Keménység | A legtöbb fém kemény, kivéve a nátriumot. | A legtöbb fém puha, a gyémánt kivételével. |
| hajlíthatóság | nyújtható | Non-képlékeny |
| Hajlékonyság | hajlítható | Hajlíthatatlan |
| Zengzetes | Zengzetes | Nem hangzatos |
| Hővezetés | Jó hő- és villamos vezető | Gyenge hő- és villamos vezető |
| Olvadáspont és forráspont | Nagyon magas olvadási és forráspont. | Alacsony olvadáspont és forráspont. |
| Az elektronok | 1-3 külső elektron a külső héjban. | 4-8 elektron a külső héjban. |
| Oxigén | Reagál oxigénnel és bázikus oxidokat képez. | Reagál oxigénnel és savas oxidokat képez. |
| Sav | Reagál savakkal és hidrogéngázt termel. | Ne reagáljon általában savakkal. |
A fémek meghatározása
A fémeket azok a természetes elemek jelentik, amelyek szilárdak, fényesek, átlátszatlanok és nagyobb sűrűségűek. A fémek nagyon magas forráspontú és olvadásponttal rendelkeznek. Hatékonyan vezetik a hőt és a villamos energiát. Fémekben az atomok a kristályszerkezetben vannak elrendezve. Ezek redukálószerként működnek, mivel elveszítik valens elektronjaikat és kationjaikat. A fémek néhány példája az ezüst, alumínium, arany, ólom, nikkel, réz, titán, magnézium, vas, kobalt, cink stb.
A fémek kemények és gyakran használatosak a gépek, vízmelegítők, mezőgazdasági berendezések, autók, ipari berendezések, eszközök, repülőgépek stb.
A nemfémek meghatározása
A nemfémek, amint azt a neve is sugallja, a természetes elem, amely nem rendelkezik fémes tulajdonságokkal. Ezek általában szilárd vagy gáznemű állapotban vannak, kivéve a brómot, az egyetlen nemfém, ami folyékony formában létezik. Ezek puha, nem fényes (kivéve a jódot) és a jó hő- és villamos szigetelők.
Pl. Nitrogén, oxigén, hidrogén, argon, xenon, klór stb.
Az atomok nem fémben történő elrendezése nem kristályos vagy amorf szerkezetű. A nemfémek nagy ionizációs energiával és elektronegativitással rendelkeznek, mivel az anionok képződéséhez nyer vagy oszt meg valens elektronokat. Ezek általában puhaak, ezért műtrágya, víz tisztítása, kekszek és így tovább.
A fémek és a nemfémek közötti különbségek
A fémek és a nemfémek közötti különbség egyértelműen a következő helyeken rajzolható:
- A kemény, fényes, átlátszatlan és sűrű természetes elemek fémek. A lágy, nem fényes, átlátszó és törékeny kémiai anyagok nem fémek.
- A fémek elektropozitívak, mivel könnyen elveszítik az elektronokat, így redukálószerek. Éppen ellenkezőleg, a nemfémek elektronegatívak, mert elektronokat kapnak, és így oxidálószerek.
- A fémek kristályos szerkezetűek, míg a nemfémek amorf szerkezetűek.
- Szobahőmérsékleten a fémek általában szilárdak, kivéve a higanyot és a galliumot, amelyek folyékony állapotban vannak. Ezzel szemben a nemfémek szilárd vagy gáznemű formában találhatók, kivéve a brómot, amely az egyetlen nemfém, amely folyékony formában van jelen.
- A sűrűség a tömeg és a térfogat aránya; a fémek nagyobb sűrűségűek, mint a nemfémek.
- A fémek sima és fényesek, míg a nemfémek általában unalmasak.
- A keménység tekintetében a fémek általában kemény anyagok, de anyagonként változó. Ellentétben a nemfémekkel a gyémánt kivételével lágy anyag, amely a földön a legnehezebb anyag.
- A malacitás a fémek jellemzője, amelyet a kalapács által megverték vékony lemezké alakítanak át. Ezzel szemben a nemfémek törékenyek, mivel a kalapáccsal való ütésnél a nemfémeket darabokra bontják.
- A hajlékonyság a fémek tulajdonsága, amelyet vezetékekbe kell vonni, de a nemfémek nem rendelkeznek ilyen tulajdonságokkal.
- A hangzás a fémek jellemzője, hogy mély vagy csengő hangot ad. A nemfémek azonban nem hangosak.
- A fémek támogatják a hő és a villamos energia vezetését. Ezzel szemben a nemfémek szigetelők, így nem támogatják a hő és a villamos energia vezetését.
- A fémek nagyon magas olvadási és forráspontúak. Ezzel szemben a nemfémet viszonylag alacsony hőmérsékleten forraljuk és megolvasztják.
- A külső burkolatban a fémek 1-3 elektronból állnak, míg a nemfémek 4-8 elektronból állnak.
- A fémek oxigénnel reagálnak, hogy fém-oxidokat képezzenek, amelyek alapvető természetűek, így elektrovalens vagy ionos kötéssel rendelkeznek. A flip oldalon, amikor a nemfémek oxigénnel reagáltak savas természetű nemfém-oxidokat képeznek, és így kovalens kötéssel rendelkeznek.
- A fémek híg savval reagálnak, sót és hidrogént képezve. Ezzel szemben a nemfémek általában nem reagálnak híg savval.
Következtetés
Minden körülöttünk lévő tárgy fémből vagy nemfémből áll. Mind a fémek, mind a nemfémek tulajdonságait viselő elemeket metalloidoknak nevezik. Bór, szilícium, germánium, arzén stb.
