Mindkét törvény az egész Indiára vonatkozik, kivéve Jammu és Kasmír államot. Míg a régi törvény a liberalizáció előtti időszakra vonatkozik, az új törvény a liberalizáció után lépett hatályba. Az új törvény elrendezése és nyelve sokkal egyszerűbb, mint a régi.
Más szóval, a versenyjog javulást jelent az MRTP-törvényhez képest. Tehát hatalmas különbségek vannak a kettő között a hatókör, a fókusz, a cél stb.
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | MRTP-törvény | Törvény |
|---|---|---|
| Jelentés | Az MRTP-törvény az első indiai versenyjog, amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályokat és szabályozásokat tartalmazza. | A versenytörvény végrehajtása a gazdaságban való verseny előmozdítása és az üzleti szabadság biztosítása érdekében történik. |
| Természet | reform- | Büntető |
| fölény | A cég mérete határozza meg. | A vállalat szerkezete határozza meg. |
| Fókuszál | A fogyasztók érdeklődése általában | Nagyközönség |
| A természetes igazságosság elve elleni bűncselekmények | 14 bűncselekmény | 4 bűncselekmény |
| Büntetés | Bűncselekményért nincs büntetés | A bűncselekményeket büntetik |
| Célkitűzés | A monopóliumok ellenőrzése | A verseny előmozdítása |
| Megegyezés | A regisztráláshoz szükséges. | Nem határoz meg semmilyen rendelkezést a megállapodás regisztrálására vonatkozóan. |
| Az elnök kinevezése | A központi kormányzat | A bizottság nyugdíjasokból áll |
Az MRTP-törvény meghatározása
Az MRTP-törvény, vagy más néven Monopolisztikus és Korlátozó Kereskedelmi Gyakorlatról szóló törvény volt az első alkalom a versenyjogra Indiában, amely 1970-ben lépett hatályba. Azonban különböző években módosult. Célja:
- A gazdasági hatalom központosításának ellenőrzése és szabályozása.
- A monopóliumok ellenőrzése, korlátozó, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok.
- Tiltsa le a monopolisztikus tevékenységeket
A törvény továbbá különbséget tesz a monopolisztikus kereskedelmi gyakorlatok és a korlátozó kereskedelmi gyakorlatok között:
- Monopolisztikus gyakorlatok : A vállalkozás által a közérdeket sértő magatartásuk miatt elfogadott gyakorlatok. Magába foglalja:
- Indokolatlanul magas árak felszámítása.
- A csökkenő meglévő és potenciális versenypolitika.
- A tőkebefektetések és a technikai fejlesztés korlátozása.
- Korlátozó gyakorlatok : A versenyt megakadályozó, torzító vagy korlátozó jogi aktusok korlátozó magatartások alá tartoznak. Ezeket néhány domináns vállalat elfogadja, és megállapodást kötött a verseny növekedésének megakadályozására, amelyet kartellizálásnak neveznek. Magába foglalja:
- Az áruk eladásának vagy megvásárlásának korlátozása meghatározott személyek felé.
- Értékesítés, azaz az ügyfél megvásárlása egy adott termék megvásárlása érdekében, hogy egy másik terméket vásároljon.
- Az értékesítési területek korlátozása.
- Bojkott
- A kartellek megalakulása
- Predatory árképzés
A versenyjog meghatározása
A 2002-es versenytörvény célja egy olyan bizottság létrehozása, amely megakadályozza a versenyt hátrányosan befolyásoló tevékenységeket, és kezdeményezi és fenntartja a versenyt az iparágban. Továbbá célja a fogyasztók érdekeinek védelme és a kereskedelem szabadságának megerősítése. A bizottság jogosult:
- Bizonyos megállapodások megtiltása: A versenyellenes jellegű megállapodások tilosak. Magába foglalja:
- Összekötő elrendezés
- Az elutasítás
- Exkluzív ügyletek
- Viszonteladási ár fenntartása
- Erőfölénnyel való visszaélés : Olyan tevékenységeket foglal magában, mint például az áruk vagy szolgáltatások előállításának korlátozása, a tisztességtelen feltételek kiszabása, vagy olyan tevékenységek folytatása, amelyek a piacra jutás megtagadásához vezetnek.
- A kombináció szabályozása: szabályozza a kombinációk tevékenységét, azaz az egyesüléseket, a megszerzést, az egyesülést, amely valószínűleg hátrányosan befolyásolja a versenyt.
A törvény az egész Indiára vonatkozik, kivéve Jammu és Kasmír. A versenypolitika érvényesítésére az országban került sor, valamint a vállalkozás versenyellenes kereskedelmi tevékenységének megállítására és büntetésére, valamint a kormány indokolatlan beavatkozására a piacon.
Az MRTP-törvény és a versenytörvény közötti különbségek
Az MRTP-törvény és a versenytörvény közötti különbség alapvető pontjai a következők:
- Az MRTP Act egy versenyjog, amelyet Indiában hoztak létre 1970-ben, hogy megakadályozzák a gazdasági hatalom koncentrációját néhány kézben. Másrészt a versenytörvény az MRTP-cselekvés javulásaként jött létre, hogy a figyelmet a monopólium ellenőrzésétől a versenyre való áttérés irányába terelje a gazdaságban.
- Az MRTP törvény református jellegű, míg a versenyjog büntető.
- A monopóliumok és a korlátozó kereskedelmi gyakorlatok (MRTP) törvényben a vállalat dominanciaját a méret határozza meg. Másrészről a vállalat piaci erőfölényét a versenytörvény esetében annak szerkezete határozza meg.
- Az MRTP-törvény a fogyasztók érdekeire összpontosít. Ezzel szemben a versenytörvény a nagyközönség érdeklődésére összpontosít.
- Az MRTP-törvényben 14 bűncselekmény van, amelyek a természetes igazságosság szabálya ellen irányulnak. Éppen ellenkezőleg, csak négy bűncselekmény szerepel a versenyjogi aktusban, amely sérti a természetes igazságosság elvét.
- Az MRTP-törvény nem írja elő a bűncselekményeket a bűncselekményekért, de a versenytörvény a bűncselekményért járó büntetést állapítja meg.
- Az MRTP törvény alapvető mottója a monopóliumok ellenőrzése. Ezzel szemben a versenyjog a verseny megindítását és fenntartását tervezi.
- A monopóliumok és a korlátozó kereskedelmi gyakorlatok (MRTP) törvény előírja, hogy a megállapodást regisztrálják. Ezzel szemben a versenytörvény nem szól a megállapodás nyilvántartásba vételéről.
- Az MRTP-törvényben az elnök kinevezését a központi kormány végezte. Éppen ellenkezőleg, a versenyjogban az elnök kinevezését a nyugdíjasokból álló bizottság tölti be.
Következtetés
Röviden, a két jogi aktus számos kontextusban eltérő. Az MRTP-törvény számos kiskaput tartalmaz, és a versenyjog minden olyan területre kiterjed, amelyre az MRTP-törvény elmarad. Az MRTP Bizottságnak csak tanácsadói szerepe van. Másrészről a Bizottság számos olyan hatáskörrel rendelkezik, amely előmozdítja a suo moto-t, és büntetést szab azokra a vállalkozásokra, amelyek negatívan hatnak a piacra.
