Az MRTP törvény és a verseny törvény közötti különbség

• 2019

A monopóliumok és a korlátozó kereskedelmi gyakorlatokról szóló törvény, az 1969-es törvény visszavonták és helyettesítették a 2002-es versenytörvényt . Az MRTP-törvényt a monopolisztikus, korlátozó és tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok kezelésére hozták létre, de bizonyos korlátozások miatt a Versenytörvényt vezették be, amely a monopóliumok megfékezésétől a verseny előmozdításához irányult.

Mindkét törvény az egész Indiára vonatkozik, kivéve Jammu és Kasmír államot. Míg a régi törvény a liberalizáció előtti időszakra vonatkozik, az új törvény a liberalizáció után lépett hatályba. Az új törvény elrendezése és nyelve sokkal egyszerűbb, mint a régi.

Más szóval, a versenyjog javulást jelent az MRTP-törvényhez képest. Tehát hatalmas különbségek vannak a kettő között a hatókör, a fókusz, a cél stb.

Összehasonlító táblázat

Az összehasonlítás alapja	MRTP-törvény	Törvény
Jelentés	Az MRTP-törvény az első indiai versenyjog, amely a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatokra vonatkozó szabályokat és szabályozásokat tartalmazza.	A versenytörvény végrehajtása a gazdaságban való verseny előmozdítása és az üzleti szabadság biztosítása érdekében történik.
Természet	reform-	Büntető
fölény	A cég mérete határozza meg.	A vállalat szerkezete határozza meg.
Fókuszál	A fogyasztók érdeklődése általában	Nagyközönség
A természetes igazságosság elve elleni bűncselekmények	14 bűncselekmény	4 bűncselekmény
Büntetés	Bűncselekményért nincs büntetés	A bűncselekményeket büntetik
Célkitűzés	A monopóliumok ellenőrzése	A verseny előmozdítása
Megegyezés	A regisztráláshoz szükséges.	Nem határoz meg semmilyen rendelkezést a megállapodás regisztrálására vonatkozóan.
Az elnök kinevezése	A központi kormányzat	A bizottság nyugdíjasokból áll

Az MRTP-törvény meghatározása

Az MRTP-törvény, vagy más néven Monopolisztikus és Korlátozó Kereskedelmi Gyakorlatról szóló törvény volt az első alkalom a versenyjogra Indiában, amely 1970-ben lépett hatályba. Azonban különböző években módosult. Célja:

• A gazdasági hatalom központosításának ellenőrzése és szabályozása.
• A monopóliumok ellenőrzése, korlátozó, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok.
• Tiltsa le a monopolisztikus tevékenységeket

A törvény továbbá különbséget tesz a monopolisztikus kereskedelmi gyakorlatok és a korlátozó kereskedelmi gyakorlatok között:

1. Monopolisztikus gyakorlatok : A vállalkozás által a közérdeket sértő magatartásuk miatt elfogadott gyakorlatok. Magába foglalja:
   • Indokolatlanul magas árak felszámítása.
   • A csökkenő meglévő és potenciális versenypolitika.
   • A tőkebefektetések és a technikai fejlesztés korlátozása.
2. Korlátozó gyakorlatok : A versenyt megakadályozó, torzító vagy korlátozó jogi aktusok korlátozó magatartások alá tartoznak. Ezeket néhány domináns vállalat elfogadja, és megállapodást kötött a verseny növekedésének megakadályozására, amelyet kartellizálásnak neveznek. Magába foglalja:
   • Az áruk eladásának vagy megvásárlásának korlátozása meghatározott személyek felé.
   • Értékesítés, azaz az ügyfél megvásárlása egy adott termék megvásárlása érdekében, hogy egy másik terméket vásároljon.
   • Az értékesítési területek korlátozása.
   • Bojkott
   • A kartellek megalakulása
   • Predatory árképzés

A versenyjog meghatározása

A 2002-es versenytörvény célja egy olyan bizottság létrehozása, amely megakadályozza a versenyt hátrányosan befolyásoló tevékenységeket, és kezdeményezi és fenntartja a versenyt az iparágban. Továbbá célja a fogyasztók érdekeinek védelme és a kereskedelem szabadságának megerősítése. A bizottság jogosult:

• Bizonyos megállapodások megtiltása: A versenyellenes jellegű megállapodások tilosak. Magába foglalja:
  • Összekötő elrendezés
  • Az elutasítás
  • Exkluzív ügyletek
  • Viszonteladási ár fenntartása
• Erőfölénnyel való visszaélés : Olyan tevékenységeket foglal magában, mint például az áruk vagy szolgáltatások előállításának korlátozása, a tisztességtelen feltételek kiszabása, vagy olyan tevékenységek folytatása, amelyek a piacra jutás megtagadásához vezetnek.
• A kombináció szabályozása: szabályozza a kombinációk tevékenységét, azaz az egyesüléseket, a megszerzést, az egyesülést, amely valószínűleg hátrányosan befolyásolja a versenyt.

A törvény az egész Indiára vonatkozik, kivéve Jammu és Kasmír. A versenypolitika érvényesítésére az országban került sor, valamint a vállalkozás versenyellenes kereskedelmi tevékenységének megállítására és büntetésére, valamint a kormány indokolatlan beavatkozására a piacon.

Az MRTP-törvény és a versenytörvény közötti különbségek

Az MRTP-törvény és a versenytörvény közötti különbség alapvető pontjai a következők:

1. Az MRTP Act egy versenyjog, amelyet Indiában hoztak létre 1970-ben, hogy megakadályozzák a gazdasági hatalom koncentrációját néhány kézben. Másrészt a versenytörvény az MRTP-cselekvés javulásaként jött létre, hogy a figyelmet a monopólium ellenőrzésétől a versenyre való áttérés irányába terelje a gazdaságban.
2. Az MRTP törvény református jellegű, míg a versenyjog büntető.
3. A monopóliumok és a korlátozó kereskedelmi gyakorlatok (MRTP) törvényben a vállalat dominanciaját a méret határozza meg. Másrészről a vállalat piaci erőfölényét a versenytörvény esetében annak szerkezete határozza meg.
4. Az MRTP-törvény a fogyasztók érdekeire összpontosít. Ezzel szemben a versenytörvény a nagyközönség érdeklődésére összpontosít.
5. Az MRTP-törvényben 14 bűncselekmény van, amelyek a természetes igazságosság szabálya ellen irányulnak. Éppen ellenkezőleg, csak négy bűncselekmény szerepel a versenyjogi aktusban, amely sérti a természetes igazságosság elvét.
6. Az MRTP-törvény nem írja elő a bűncselekményeket a bűncselekményekért, de a versenytörvény a bűncselekményért járó büntetést állapítja meg.
7. Az MRTP törvény alapvető mottója a monopóliumok ellenőrzése. Ezzel szemben a versenyjog a verseny megindítását és fenntartását tervezi.
8. A monopóliumok és a korlátozó kereskedelmi gyakorlatok (MRTP) törvény előírja, hogy a megállapodást regisztrálják. Ezzel szemben a versenytörvény nem szól a megállapodás nyilvántartásba vételéről.
9. Az MRTP-törvényben az elnök kinevezését a központi kormány végezte. Éppen ellenkezőleg, a versenyjogban az elnök kinevezését a nyugdíjasokból álló bizottság tölti be.

Következtetés

Röviden, a két jogi aktus számos kontextusban eltérő. Az MRTP-törvény számos kiskaput tartalmaz, és a versenyjog minden olyan területre kiterjed, amelyre az MRTP-törvény elmarad. Az MRTP Bizottságnak csak tanácsadói szerepe van. Másrészről a Bizottság számos olyan hatáskörrel rendelkezik, amely előmozdítja a suo moto-t, és büntetést szab azokra a vállalkozásokra, amelyek negatívan hatnak a piacra.