Az idegrendszer és az endokrin rendszer közötti különbség

2020

A kettő közötti jelentős különbség az, hogy az idegrendszer elektromos jeleket vagy impulzusokat használ a neuronokon keresztül történő jelek továbbítására, míg az endokrin rendszer a hormonokat, amelyek kémiai hírvivőként működnek, a jelek továbbítására a célsejtbe a test véráramán keresztül.

Ugyanakkor mindkettő a szabályozó rendszer lehetővé teszi a szövet, szervek és sejtek közötti kommunikációt. Ezeknek a rendszereknek a felelõssége a test számára külsõ vagy belüli jelzések irányítása és koordinálása. Ez a szabályozás segíti a homeosztázis és a rendszer egyéb tevékenységeinek fenntartását.

Fontos tudni, hogy mindkét rendszert a negatív visszacsatolási mechanizmus szabályozza . Bár az átvitel módja és az idő eltérő, de a kémiai hírvivők nagy szerepet játszanak mindkét rendszerben.

Összehasonlító táblázat

Az összehasonlítás alapja	Idegrendszer	Endokrin rendszer
Meghatározás	Az idegek bonyolult hálózata, amely üzeneteket vagy jeleket továbbít a gerincvelőből és az agyból a test más részeire.	A hormonokat termelő mirigyek gyűjtése a test növekedését és fejlődését, az anyagcserét, a szövet működését, a szaporodást, az alvást, a haragot, az érzelmeket és más belső funkciókat szabályozza. A hormonok segítségével jeleket továbbítanak a test különböző részeire, és kémiai hírvivőként működnek.
A válasz aránya	Az idegrendszer megmutatja az ingerekre adott gyors reakciót az akciós potenciálok és a neurotranszmitterek által.	Az endokrin rendszer lassan reagál hormonok kiválasztásával, a keringési rendszeren keresztül a célszövetbe jutva.
A válasz típusa	Lokális válasz.	A válasz széles körben elterjedt.
A válasz időtartama	Ideiglenes és visszafordítható.	Állandó válasz.
A jelátviteli mód	A neuronokon át a neurotranszmitterek elektrokémiai jeleket továbbítanak.	A hormonok azok a kémiai jelek, amelyeket a jel továbbítására használnak a célszövetbe más testfolyadék véráramán keresztül.
A jeleket a	A neuronok.	A hormonok átfolynak a véráramban vagy más testfolyadékban.

Az idegrendszer meghatározása

A test egyik legfontosabb rendszere, amely az ingerekre reagál azáltal, hogy az elektromos jelet a neuronok mentén továbbítja, majd ezeket az elektromos jeleket vagy akciós potenciált neurotranszmitterek segítségével továbbítja a célsejtekhez. A neurotranszmitterekről azt mondják, hogy az idegrendszer kémiai hírvivője.

A test elsődleges ellenőrző rendszere csak az idegrendszer. Az idegrendszer számos idegsejtből áll, amelyek megtalálhatók az agyban. Hasonlóan az idegrendszer, a gerincvelő játszik fontos szerepet a jelek továbbításában. A gerincvelő működik a fő útban, ahonnan ezek az elektromos jel továbbadódnak az agyból a test külső részéhez.

Az idegrendszert két részre osztják: a központi idegrendszerre (CNS) és a perifériás idegrendszerre (PNS). A központi idegrendszer magában foglalja az agyat és a gerincvelőt, bár a perifériás idegrendszer az autonóm és a szomatikus idegrendszerből áll.

Az agy a koponyában található és alakja gombaszerű. Súlya megközelítőleg 1, 3–1, 4 kg, idegsejtekkel és gliavel rendelkezik. Az idegsejtek az idegsejt, a glia pedig a támasztósejt . Az agy tovább van osztva négy részre: agyra, a kisagyra, az agyszárra és a diencephalonra.

A gerincvelő a csőszerű szerkezet, amely a 31 szegmens sorozatából áll, és mindegyik szegmens a gerincideg párját tartalmazza. A motoros ideg és az érzékszerv csak a gerincvelő régiójában található. A gerincvelő csontok (hátsó csontok) gyűjteménye, súlya 35–40 gramm . Körülbelül 43 cm hosszú.

A perifériás idegrendszer (PNS) esetén az autonóm vagy akaratlan idegrendszer szabályozza a folyamatokat, például a légzési sebességet, a vérnyomást, másrészt a szomatikus vagy önkéntes idegrendszer összeköti az agyat és a gerincvelőt az érzékelővel. receptorok és izmok a bőrben, az idegek segítségével.

Az idegrendszer segít a gyors döntéshozatalban, és hogy hogyan reagáljon a különféle dolgokra, az érzelmeket is irányítja. Mindez az elektromos jeleken keresztül működik, amelyek az agyon keresztül távoznak a testből.

Bár az idegrendszeri rendellenességek funkcionális nehézségeket okoznak, és olyan állapotokhoz vezetnek, mint az epilepszia, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex, a Huntington-kór és más érrendszeri rendellenességek, például subarachnoid vérzés, átmeneti ischaemiás roham és stroke.

Az endokrin rendszer meghatározása

A mirigyek hálója választja ki a vegyszereket az ingerekre adott válaszként. Ezért a hormonokat kémiai hírvivőnek nevezik. Az endokrin rendszer a hormonoktól függ, hogy kiváltja-e a választ a célsejtekből. Ezeket a hormonokat speciális mirigyek választják el a célsejtektől közel vagy távol, majd fokozatosan áthaladnak a vér vagy más intercelluláris folyadék útján.

Mint korábban már említettük, ennek a folyamatnak a reakciója sokáig tart, mivel a hormonokat először szintetizálják, végül eljuttatják a célsejthez, majd a sejt belsejében látják el funkcióját. Egyszerű nyelven adva a jelet a célrész cellájának, és a művelet hosszú ideig megmarad.

Az összes mirigy csak az endokrin rendszer részét képezi, ideértve az alábbiakat: Hypotalamus, hipofízis, tiroidok és mellékpajzsmirigyek, tobozmirigy és az agyalapi mirigyek az endokrin rendszer néhány fontos része, amelyek a test fejrészében vannak. . A hasnyálmirigy, a vesék és a mellékvesék a gyomor részében találhatók, míg a petefészek és a herék a test hasi részében vannak.

A testben található szervek működésének fenntartásával ezek a mirigyek segítenek a homeosztázis szabályozásában. Például az agyalapi mirigy által kiválasztott növekedési hormon felelős a test növekedéséhez, különösen gyermekkorban, ám e pulzus mellett a légzés, a sejtek anyagcseréje is egyidejűleg fenntartva.

Főbb különbségek az idegrendszer és az endokrin rendszer között

Az alábbiakban ismertetjük az idegrendszert és az endokrin rendszert.

Az idegrendszer úgy határozható meg, mint az idegek bonyolult hálózata, amely üzeneteket vagy jeleket továbbít a gerincvelőből és az agyból, illetve a test más részeire, míg az endokrin rendszer a mirigyek gyűjteménye, amely hormonokat termel, és a test növekedésének szabályozásában működik. és fejlődés, anyagcsere, szöveti működés, szaporodás, alvás, harag, érzelmek és egyéb belső funkciók. Elsősorban az, hogy a test különböző részeire jeleket küldjenek hormonok segítségével, és kémiai hírvivőként működnek.
Az idegrendszer gyors válaszideje az ingerekre gyorsan és gyorsan fellép az akciós potenciálok és a neurotranszmitterek által, míg az endokrin rendszer lassan reagál hormonok kiválasztásával, a keringési rendszeren keresztül a célszövetbe jutva.
Az idegrendszer létrehozza a lokalizált választ, amely ideiglenes és reverzibilis, míg az endokrin rendszer reakciója széles körben elterjedt és állandó .
A jel továbbítása az idegrendszerben a neurotranszmitterekön keresztül történik, amelyek az idegsejtek mentén továbbítják az elektrokémiai jeleket, de az endokrin rendszer esetében a hormonok biztosítják, hogy a kémiai jeleket a jel továbbításához használják a célszövethez, amely bármelyik részén található. a test.
A jeleket az idegrendszer idegsejtjeinek segítségével küldik, ezek az elektromos jelek, míg az endokrin rendszerben a hormonokat a véráramban vagy más testfolyadékban továbbítják bármilyen üzenet vagy jel továbbítására.

Következtetés

Azt mondhatjuk, hogy mindkét rendszert a belső testrészek jelzésére használják, mindkét típus agyként használja a forrást, de eltérő módon az egyik (idegrendszer) gyorsan reagál az ingerekre, míg a másik (endokrin rendszer) jeleik eltérő útvonalon és lassan az idegrendszerhez viszonyítva.