A kettő közötti jelentős különbség az, hogy az idegrendszer elektromos jeleket vagy impulzusokat használ a neuronokon keresztül történő jelek továbbítására, míg az endokrin rendszer a hormonokat, amelyek kémiai hírvivőként működnek, a jelek továbbítására a célsejtbe a test véráramán keresztül.
Ugyanakkor mindkettő a szabályozó rendszer lehetővé teszi a szövet, szervek és sejtek közötti kommunikációt. Ezeknek a rendszereknek a felelõssége a test számára külsõ vagy belüli jelzések irányítása és koordinálása. Ez a szabályozás segíti a homeosztázis és a rendszer egyéb tevékenységeinek fenntartását.
Fontos tudni, hogy mindkét rendszert a negatív visszacsatolási mechanizmus szabályozza . Bár az átvitel módja és az idő eltérő, de a kémiai hírvivők nagy szerepet játszanak mindkét rendszerben.
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | Idegrendszer | Endokrin rendszer |
|---|---|---|
| Meghatározás | Az idegek bonyolult hálózata, amely üzeneteket vagy jeleket továbbít a gerincvelőből és az agyból a test más részeire. | A hormonokat termelő mirigyek gyűjtése a test növekedését és fejlődését, az anyagcserét, a szövet működését, a szaporodást, az alvást, a haragot, az érzelmeket és más belső funkciókat szabályozza. A hormonok segítségével jeleket továbbítanak a test különböző részeire, és kémiai hírvivőként működnek. |
| A válasz aránya | Az idegrendszer megmutatja az ingerekre adott gyors reakciót az akciós potenciálok és a neurotranszmitterek által. | Az endokrin rendszer lassan reagál hormonok kiválasztásával, a keringési rendszeren keresztül a célszövetbe jutva. |
| A válasz típusa | Lokális válasz. | A válasz széles körben elterjedt. |
| A válasz időtartama | Ideiglenes és visszafordítható. | Állandó válasz. |
| A jelátviteli mód | A neuronokon át a neurotranszmitterek elektrokémiai jeleket továbbítanak. | A hormonok azok a kémiai jelek, amelyeket a jel továbbítására használnak a célszövetbe más testfolyadék véráramán keresztül. |
| A jeleket a | A neuronok. | A hormonok átfolynak a véráramban vagy más testfolyadékban. |
Az idegrendszer meghatározása
A test egyik legfontosabb rendszere, amely az ingerekre reagál azáltal, hogy az elektromos jelet a neuronok mentén továbbítja, majd ezeket az elektromos jeleket vagy akciós potenciált neurotranszmitterek segítségével továbbítja a célsejtekhez. A neurotranszmitterekről azt mondják, hogy az idegrendszer kémiai hírvivője.
A test elsődleges ellenőrző rendszere csak az idegrendszer. Az idegrendszer számos idegsejtből áll, amelyek megtalálhatók az agyban. Hasonlóan az idegrendszer, a gerincvelő játszik fontos szerepet a jelek továbbításában. A gerincvelő működik a fő útban, ahonnan ezek az elektromos jel továbbadódnak az agyból a test külső részéhez.
Az idegrendszert két részre osztják: a központi idegrendszerre (CNS) és a perifériás idegrendszerre (PNS). A központi idegrendszer magában foglalja az agyat és a gerincvelőt, bár a perifériás idegrendszer az autonóm és a szomatikus idegrendszerből áll.
Az agy a koponyában található és alakja gombaszerű. Súlya megközelítőleg 1, 3–1, 4 kg, idegsejtekkel és gliavel rendelkezik. Az idegsejtek az idegsejt, a glia pedig a támasztósejt . Az agy tovább van osztva négy részre: agyra, a kisagyra, az agyszárra és a diencephalonra.
A gerincvelő a csőszerű szerkezet, amely a 31 szegmens sorozatából áll, és mindegyik szegmens a gerincideg párját tartalmazza. A motoros ideg és az érzékszerv csak a gerincvelő régiójában található. A gerincvelő csontok (hátsó csontok) gyűjteménye, súlya 35–40 gramm . Körülbelül 43 cm hosszú.
A perifériás idegrendszer (PNS) esetén az autonóm vagy akaratlan idegrendszer szabályozza a folyamatokat, például a légzési sebességet, a vérnyomást, másrészt a szomatikus vagy önkéntes idegrendszer összeköti az agyat és a gerincvelőt az érzékelővel. receptorok és izmok a bőrben, az idegek segítségével.
Az idegrendszer segít a gyors döntéshozatalban, és hogy hogyan reagáljon a különféle dolgokra, az érzelmeket is irányítja. Mindez az elektromos jeleken keresztül működik, amelyek az agyon keresztül távoznak a testből.
Bár az idegrendszeri rendellenességek funkcionális nehézségeket okoznak, és olyan állapotokhoz vezetnek, mint az epilepszia, az Alzheimer-kór, a Parkinson-kór, a szklerózis multiplex, a Huntington-kór és más érrendszeri rendellenességek, például subarachnoid vérzés, átmeneti ischaemiás roham és stroke.
Az endokrin rendszer meghatározása
A mirigyek hálója választja ki a vegyszereket az ingerekre adott válaszként. Ezért a hormonokat kémiai hírvivőnek nevezik. Az endokrin rendszer a hormonoktól függ, hogy kiváltja-e a választ a célsejtekből. Ezeket a hormonokat speciális mirigyek választják el a célsejtektől közel vagy távol, majd fokozatosan áthaladnak a vér vagy más intercelluláris folyadék útján.
Mint korábban már említettük, ennek a folyamatnak a reakciója sokáig tart, mivel a hormonokat először szintetizálják, végül eljuttatják a célsejthez, majd a sejt belsejében látják el funkcióját. Egyszerű nyelven adva a jelet a célrész cellájának, és a művelet hosszú ideig megmarad.
Az összes mirigy csak az endokrin rendszer részét képezi, ideértve az alábbiakat: Hypotalamus, hipofízis, tiroidok és mellékpajzsmirigyek, tobozmirigy és az agyalapi mirigyek az endokrin rendszer néhány fontos része, amelyek a test fejrészében vannak. . A hasnyálmirigy, a vesék és a mellékvesék a gyomor részében találhatók, míg a petefészek és a herék a test hasi részében vannak.
A testben található szervek működésének fenntartásával ezek a mirigyek segítenek a homeosztázis szabályozásában. Például az agyalapi mirigy által kiválasztott növekedési hormon felelős a test növekedéséhez, különösen gyermekkorban, ám e pulzus mellett a légzés, a sejtek anyagcseréje is egyidejűleg fenntartva.
Főbb különbségek az idegrendszer és az endokrin rendszer között
Az alábbiakban ismertetjük az idegrendszert és az endokrin rendszert.
- Az idegrendszer úgy határozható meg, mint az idegek bonyolult hálózata, amely üzeneteket vagy jeleket továbbít a gerincvelőből és az agyból, illetve a test más részeire, míg az endokrin rendszer a mirigyek gyűjteménye, amely hormonokat termel, és a test növekedésének szabályozásában működik. és fejlődés, anyagcsere, szöveti működés, szaporodás, alvás, harag, érzelmek és egyéb belső funkciók. Elsősorban az, hogy a test különböző részeire jeleket küldjenek hormonok segítségével, és kémiai hírvivőként működnek.
- Az idegrendszer gyors válaszideje az ingerekre gyorsan és gyorsan fellép az akciós potenciálok és a neurotranszmitterek által, míg az endokrin rendszer lassan reagál hormonok kiválasztásával, a keringési rendszeren keresztül a célszövetbe jutva.
- Az idegrendszer létrehozza a lokalizált választ, amely ideiglenes és reverzibilis, míg az endokrin rendszer reakciója széles körben elterjedt és állandó .
- A jel továbbítása az idegrendszerben a neurotranszmitterekön keresztül történik, amelyek az idegsejtek mentén továbbítják az elektrokémiai jeleket, de az endokrin rendszer esetében a hormonok biztosítják, hogy a kémiai jeleket a jel továbbításához használják a célszövethez, amely bármelyik részén található. a test.
- A jeleket az idegrendszer idegsejtjeinek segítségével küldik, ezek az elektromos jelek, míg az endokrin rendszerben a hormonokat a véráramban vagy más testfolyadékban továbbítják bármilyen üzenet vagy jel továbbítására.
Következtetés
Azt mondhatjuk, hogy mindkét rendszert a belső testrészek jelzésére használják, mindkét típus agyként használja a forrást, de eltérő módon az egyik (idegrendszer) gyorsan reagál az ingerekre, míg a másik (endokrin rendszer) jeleik eltérő útvonalon és lassan az idegrendszerhez viszonyítva.
