A szubnettálás és a felülúszó az a technika, amely a címkiesés problémájának megoldására szolgál. Bár a technikák nem voltak képesek a problémát kiküszöbölni, de természetesen csökkentették a címkiesés mértékét. A felülúszó a subnettálás fordított folyamata.
Összehasonlító táblázat
| Az összehasonlítás alapja | alhálózatok | Supernetting |
|---|---|---|
| Alapvető | A hálózat egy alhálózatra történő felosztása. | A kis hálózatok nagyobb hálózatba történő egyesítésének folyamata. |
| eljárás | A hálózati címek száma növekszik. | A gazdagépcímek bitjeinek száma növekszik. |
| A maszk-bitek áthelyezése | Az alapértelmezett maszktól jobbra. | Az alapértelmezett maszk bal oldala. |
| Végrehajtás | VLSM (változó hosszúságú alhálózati maszkolás). | CIDR (Classless interdomain routing). |
| Célja | A címkiesés csökkentésére szolgál. | Az útválasztási folyamat egyszerűsítése és rögzítése. |
A Subnetting meghatározása
Az alhálózás egy olyan módszer, amely az egyes fizikai hálózatokat több kis méretű logikai alhálózatra osztja. Ezeket az alhálózatokat alhálónak nevezik. Az IP-cím a hálózati szegmens és a hoszt-szegmens kombinációjából áll. Egy alhálózatot úgy alakítunk ki, hogy elfogadja az IP-cím gazdagéprészének bitjeit, amelyeket azután egy kis méretű alhálózat hozzárendelésére használnak az eredeti hálózatban.
A Subnetting alapvetően konvertálja a gazda biteket a hálózati bitekké. Amint fentebb említettük, az al-beosztási stratégiát kezdetben úgy tervezték, hogy lelassítsa az IP-címek kimerülését.
Az alhálózat lehetővé teszi az adminisztrátor számára, hogy egyetlen A osztályú, B osztályú C osztályú hálózatot kisebb részekre bontjon. A VLSM (változó hosszúságú alhálózati maszk) egy olyan technika, amely az IP-címterületet különböző méretű alhálózatokra osztja és megakadályozza a memóriaveszteséget. Továbbá, ha a gazdaszervezetek száma azonos az alhálózatokban, amit FLSM néven ismertek (fix hosszúságú alhálózati maszk) .
A Supernetting meghatározása
A felülúszó a subnettálás fordított folyamata, amelyben több hálózatot egyesítenek egyetlen hálózatba. A felülúszó végrehajtása közben a maszk biteket az alapértelmezett maszk balra mozgatják. A felülúszó is ismert, mint útválasztó összegzés és aggregáció . Ez több gazdagépcím létrehozását eredményezi a hálózati címek rovására, ahol alapvetően a hálózati bitek gazdagép-bitekké alakulnak.
A szuperszonázást inkább az internetszolgáltató, mint a normál felhasználók végzik, hogy elérjék a leghatékonyabb IP-címkiosztást. A CIDR (Classless Inter-Domain Routing) a hálózati forgalom interneten keresztüli irányításához használt séma. A CIDR egy felülúszó technika, ahol a több alhálózat össze van kapcsolva a hálózati útválasztáshoz. Egyszerűbb szavakkal a CIDR lehetővé teszi az IP-címek szervezését az alhálózatokban a címek értékétől függetlenül.
A Subnetting és a Supernetting közötti különbségek
- A hatalmas hálózat kisebb alhálózatokra való felosztására használt stratégiát alhálózatnak nevezzük. Éppen ellenkezőleg, a felülúszó az, hogy több hálózatot egyetlenre egyesítenek.
- A subnettációs folyamat magában foglalja a hálózati részbitek növekedését az IP-címről. Ezzel szemben a felülúszóban a cím gazdagép-bitjei megnőnek.
- A subnettálás elvégzése érdekében a maszkbiteket az alapértelmezett maszk jobb oldalán helyezzük el. Mint a felülúszóban, a maszk biteket balra mozgatjuk az alapértelmezett maszkból.
- A VLSM a subnettálás módszere, míg a CIDR egy felülúszó technika.
A Subnetting előnyei
- Minimálisra csökkenti a hálózati forgalmat az adások mennyiségének csökkentésével.
- A rugalmasság növelése.
- Növeli a helyi hálózaton engedélyezett hosztok számát.
- A hálózat biztonsága könnyen használható az alhálózatok között, ahelyett, hogy a hálózatot használná.
- Az alhálózatokat könnyű karbantartani és kezelni.
A Supernetting előnyei
- Az útválasztó memóriatáblájának méretét minimálisra csökkenti, ha több útválasztási információ bejegyzést egyetlen bejegyzésbe foglal.
- Emellett növeli az útválasztási táblázat keresésének sebességét.
- A forgalomirányítónak a többi forgalomirányítótól való elválasztásának biztosítása.
- Ez is csökkenti a hálózati forgalmat.
A Subnetting hátrányai
- Ez azonban meglehetősen drága.
- Megköveteli, hogy a képzett rendszergazdák végezzék el a subnettációt.
A Supernetting hátrányai
- A blokkok kombinációját a 2-es teljesítményben kell elvégezni; alternatív módon, ha a három tömb szükséges, akkor négy mondatot kell rendelni.
- Az egész hálózatnak ugyanabban az osztályban kell lennie.
- Ha egyesül, hiányzik a különböző területek.
Következtetés
A subnettálás és a mindkét kifejezés felülírása fordított jelentéssel bír, ahol a kisebb alhálózatok egymás közötti szétválasztására egy nagyobb hálózat felosztása révén használják az alhálózatot. Ezzel ellentétben a felülúszó segítségével a kisebb címtartományt nagyobbra lehet kombinálni, hogy az útválasztási folyamat egyszerűbb és gyorsabb legyen. Végül mindkét technikát használják az IP-címek elérhetőségének növelésére és az IP-címek kimerülésének csökkentésére.
